Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
8. Führer Ernő: Az erdők szerepe a hóolvadás és a vízelfolyás késleltetésében
FÜHRER ERNŐ AZ ERDŐK SZEREPE A HÓOLVADÁS ÉS A VÍZ ELFOLYÁS KÉSLELTETÉSÉBEN Hazánkban az éves elfolyási mennyiség jelentős része származik a téli csapadékból, melyben a hóesés aránya a tengerszint feletti magassággal egyenes arányban változik (Kovács 1979). Ebből azonban nem következik az, hogy a hótakarónak csak a hóban gazdag, magasabban fekvő területeken volna jelentősége a területi vízháztartás szempontjából. Ugyanis az alacso- nyabbban fekvő területek kisebb hómagassága meleg légáramlatok betörése esetén néhány óra alatt elolvadhat és csaknem áradatszerűen folyhat el. Ha pedig az első hóesést kísérő fagy következtében nagy területen fagyott a talaj és az olvadást erős esőzősek kísérik, akkor nem ritkán veszélyes téli árvizek is keletkezhetnek. A hótakaró tehát igen nagy jelentőségű lehet az elfolyási körülmények és a vízgyűjtő terület vízhozama szempontjából, mert a hótakaró révén a már lehullott csapadék későbbi időpontban és megváltozott intenzitással hasznosítható, mint elfolyás. A hólerakódás és a hóolvadás folyamatára nagyon sok tényező hathat, melyek lényegében a helyi klímától és a terület adottságaitól függenek. Mivel az erdő ezekből az egyik tényezőt jelenti, az erdész bizonyos mértékig befolyásolhatja a hótakaró kialakulását és olvadását a fafajösszetétellel, a korosztály eloszlással, az állomány felépítésével és tömörségével, a fakitermelések célszerű irányításával és elosztásával, felújítással, valamint erdősítési intézkedésekkel (BRECHTEL u. DŐRING 1974). Ennélfogva a hóié tartalékok erdészeti beavatkozásokkal történő szabályozásának előfeltétele az a megalapozott ismeret, melyhez elengedhetetlenl, hogy több éven keresztül folytassunk helyi méréseket, melyek célja az, hogy jól körülhatárolt termőhely egységeken belül kutassuk az erdőnek és az erdőgazdálkodásnak a befolyását a hó felhalmozódására és olvadására, valamint a hóból származó vízkészletek nagyságára és lefolyási körülményeire. Ezért határozta el az ÉRTI ilyen irányú mérések megkezdését. Első lépésként Dr. Szőnyi László vezetésével Mátrafüreden olyan hidro-meteorológiai 63
