Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

7. Újvári Ferenc: Az erdő hatása a vízelfolyásra a kisnánai és szárazkeszői kísérletek alapján

ÚJVÁRI FERENC

AZ ERDŐ HATÁSA A VÍZ ELFOLYÁSRA A KISNÁNAI ÉS SZÁRAZKESZÖI KÍSÉRLETEK ALAPJÁN

1. Bevezető

Az erdő csökkenti az éghajlati szélsőségeket. Védi a talajtakarót, kedvező hatást gyakorol a vízháztartásra, Mindezt a természettel foglalkozó szakemberek már rég felismerték. Az erdő kedvező hatásának felhasználásához, a társadalom érdekében történő alkalmazásához szükséges volt ezeket a hatásokat mérés útján pontosan meghatározni. Megfelelő pontosságú méréseket a természetes egységekben a vízgyűjtőkben lehetett végezni.

Az Erdészeti Tudományos Intézet az első erdészeti kisvízgyűjtőt 1954-ben Kisnána-Dolinavölgyben rendezte be: )rA vízeróziós folyamatnak és az ezt befolyásoló tényezőknek, azok nagyságrendjének tanulmányozása és meghatározása” céljából.

A kutatás kezdeményezői Héder István, Bánky Gyula és Szőnyi László voltak.

A második vízgyűjtőt Gyöngyös-Szárazkeszőben 1962-63. évben rendezték be, az erdő vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Mindkét vízgyűjtő a Mátra-hegység déli lejtőjén található. Kijelölésüket Dr. Szőnyi László a következőkkel indokolta: Magyarország dombvidéki erdőségeinek 35 %-a a tölgyes, javarészben Ouercus petraeca (Matt.) Liebl. A tölgyerdők művelése a magyar erdőgazdálkodás egyik legnagyobb feladata.

A tölgyesek jelentősége különösen szembetűnő az Északi-Középhegységben. A terület harmada erdővel borított és itt van az ország dombvidéki tölgyeseinek 42 %-a. Ez tette indokolttá, hogy hidrológiai vizsgálatok céljára az első erdészeti kísérleti vízgyűjtőt a tölgyövben, tölgygazdálkodással nagymértékben foglalkozó tájon szervezzük meg.” (Szőnyi 1966.)

47