Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
5. Dr.Szönyi László: Az erdők vízháztartásával foglalkozó kutatások
3. Kísérleti területi eljárás A folyamatos lefolyásmérésekre berendezhető vízgyűjtők rendszerint túl nagyok ahhoz, hogy a bennük végbemenő korosztály, állományszerkezeti változások hatását vizsgálni lehessen. Ilyen esetekben a mezőgazdaságban kifejlesztett liziméteres méréseket alkalmazhatják. Az erdőben azonban még a költséges nagy liziméterek is igen kicsik az állományokra vonatkozó beszivárgási és párolgási értékek meghatározásához. Segíthet ezen az az ugyancsak a mezőgazdaságban kifejlesztett kutatási irányzat, amley az erdők összes párolgását határozza meg a függőleges vízgőz kicserélődésből számított párolgási és az energia felhasználásból számított energiamérleg értékek meghatározásával. Az eljárás költséges. Az eredmények más vízgyűjtőkre alkalmazása ezekben az esetekben is problematikus. Kedvezőbb eredményt várrtak a relatív sugárzást mérő eljárástól, amely lehetővé teheti nagyobb területek energia mérlegének vizsgálatát is. Ez az erdészeti hidrológiában széleskörűen elterjedt irányzat alkalmazkodni igyekszik az erdők adottságaihoz azzal, hogy az állományok vízmérlégét a mérlegképzésben figyelembe vett egyes tényezőkre bontotta szét és a helyi viszonyoknak megfelelően különböző mérési eljárások kombinációit alkalmazza. Az eljárás kétségtelen előnye az, hogy a tényezők részleges elemzése révén világosabb képet formál az állományok vízforgalmát illetően és ezek alapján a megfelelő erdőgazdálkodási következtetések levonhatók. 4. Szúrópróbás eljárások A több tényező eredőjét mérő eljárások esetén előfordulhat a kísérleti úton kimutatott kapcsolatok hibás értelmezése. Ez különösen akkor lehetséges, ha jelentéktelennek látszó vagy nem vizsgált tényezők a törvényszerűséget elmossák. Kisebb területek vizsgálatba vétele látszik megoldásnak, ahol a leírás, mérés ellenőrzés kifejezettebb lehet. Ekkor persze megint a nagyobb térségre való átvitel jelent problémát. A megoldást lehetőleg valamennyi erdészeti hidrológiai tényező egymásra hatásának részletes elemzése jelentheti. A nagy teljesítményű elektronikus számító berendezések lehetővé teszik a korszerű matematikai eljárásokkal dolgozó elemzéseket, mint pl. a többszörös regresszió elemzés, stb. Mindezeknek az eljárásoknak közös sajátossága, hogy az egyes hidrológiai jelenségeket (pl. lefolyás, hordalékképzés, stb.) számos ezeket meghatározó tényezővel hozzák kapcsolatba. A lényeges az, hogy az elemzés tárgyát képező hidrológiai jelenség és a független változók céljára elegendő 33
