Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
5. Dr.Szönyi László: Az erdők vízháztartásával foglalkozó kutatások
SZŐNYI LÁSZLÓ AZ ERDŐK VÍZHÁZTARTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ KUTATÁSOK A népgazdaság tervezői a vízmérleg kidolgozásakor egyre pontosabb adatokat várnak a vízgazdálkodásról. Régóta tudjuk, hogy a vizek mennyiségét időbeli eloszlását, a lefolyó vizek minőségét és az altalajvíz készletének változását az erdők is befolyásolják. A feladat ma ez: írjuk le pontosan a kapcsolatok jellegét, adjuk meg a jellemző mutatók értékeit és mondju meg, hogyan képes zz erdőkkel kapcsolatos gazdálkodás a vízmérleget kedvezően befolyásolni. Nem kerülhető el, van is mit mondanunk arra a kérdésre, hogy mibe kerül az erdőgazdálkodás hozzájárulása. E téren azonban óvatosak legyünk: az erdő sérülékenysége, korlátozott pénzügyi hozama, gazdaságpolitikai döntések követésére kevésbé érzékeny volta csupán gazdálkodási rendszerkénti kezelés esetén könnyen veszély helyzetébe sodorhat különösen a vízzel kapcsolatos hatásokat illetően. . • • , Az erdők vízháztartásával kapcsolatos kutatások területe ezért napjainkban igen kitárult. Az előrejelzések módszerének kidolgozása, alkalmazása nem a befejezés, hanem a kezdet. Olyan gazdálkodási rendszerek, olyan gazdálkodási gyakorlat kifejlesztését kívánják meg, amely eleget tud tenni az egyre többrétű és csak részleges teljesítés "esetén várhatóan népgazdasági károkra vezető igényeknek. Az erdőgazdálkodás különböző tervei a legtöbb vízgyűjtőre nézve tartalmaznak jól megalapozott előrejelzéseket az erdők területének, a fafajok összetételének, a korosztályok megoszlásának, az állományok szerkezetének változására. Az adatbázis azonban nem értékelhető a vízhozam e változásokat követő alakulását illetően, mivel alig áll rendelkezésre megfelelő erdészeti hidrológiai adat. A vízgazdálkodás tervezése ezért a jelenlegi természetes vízhozamokat állandóaknak tekinti és a vízmérleg fejlődését a szükséglet oldaláról motiválja. Különösen erdőkben gazdagabb vidékeken vezethet ez a helyzet tervezési hibákra. Ott, ahol az ipar igénye is kifejezettebb és a víz már belátható időn belül korlátozó tényezővé válhat. 30
