Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

Az erdészeti vízgazdálkodás oktatásának problémája

kívül megtisztul a mezőgazdasági területen használt es vízbe jutott növényvédőszerektől, gyomirtószerektől és műtrágyáktól.

Erre a célra ún. víznyelő cseijesávokat, erdősávokat és galéria erdőket kell telepíteni, amelyek az erózióvédelmen kívül a víztisztítást is megoldják.

Az erdő jelentősen csökkenti a talajvizet, ezért síkvidéken elősegíti a túl nedves talajok mezőgazdasági hasznosítását.

(Függőleges drénként működik) [7]

Az erdő a párologtatással emeli a levegő relatív páratartalmát, ami a csatlakozó területek kiadós harmatképződését eredményezi.

Az összes növénytakaró közül az erdő alkalmas arra, hogy az erodált, vagy erózióra hajlamos talajt az erózióval szemben tartósan és hatásosan megvédje.

Az erdősávok a szél erejének megtörésével csökkentik a környező területek párolgását és a talaj deflációját.

Az állományok kialakítását és kezelését az erdőművelőknek úgy kell végezni, hogy az erdő vízgazdálkodásra gyakorolt kedvező hatása minél teljesebben érvényesüljön. Mindenekelőtt olyan állományok létesítésére és fenntartására kell törekednie, amelyek alatt jó befogadó és vízmegtartóvezető képességű talaj alakul ki és marad fenn. 2

2. AZ ERDÉSZETI VJZGAZDÁLKODÁSTAN C. TÁRGY OKTATÁSÁNAK PROBLÉMÁJA

A tárgy oktatása során nehézséget okoz, hogy az erdő vízgazdálkodásra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsonylag kevés a hazai kutatási eredmény. Nélkülöznünk kell a hosszú idősorokon alapuló megfigyelési eredményeket. Az erdei vízgyűjtők kutatását ezért a berendezett állomásokon tovább kell folytatni, és célszerű új állomások felállítása és hosszú távú kutatásra való berendezése. Csak így remélhetünk részletesebb eredményeket.

28