Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

Hozzászólások - 24. Dr. Majer Antal: Összefoglalás. Erdő és víz kapcsolatának új értelmezése; javaslat a kutatás fejlesztésére

5/ A kutatás hatékony módszereinek átadása végett tapasztalatcserét kell rendezni a hazai vízügyi kutatóáüomásokon, illetve az erdészeti hidrológiai vizsgálatok bázisterületén. Az elhangzott előadások alapján 1981-ben sort kell keríteni a VITUKI kecskeméti állomásának csoportos megtekintésére.

6/ Az utóbbi évtizedek társadalmi és gazdasági fejlődése révén a társadalomnak a víz és az erdő iránti igénye jelentősen megnövekedett. Kielégítésére csak interdiszciplináris tudományok segítése révén juthatunk. Törekedni kell tehát a két ágazat kutatásainak összeegyeztetésére és népgazdasági szintű hasznosítására.

7/ A felsőoktatás igen nélkülözi az erdő és víz kapcsolatában a hazai adatokat. Az új reformtanterv és az új jegyzetírás során kívánatos volna a többnyire külföldi, nemegyszer félévszázados vizsgálatok adatai helyett tájainkra, vízgyűjtőinkre, erdeinkre, folyó- és állóvizeinkre vonatkozó kutatási eredményekre hivatkozni.

8/ A kutatások során leginkább az eső alakban hullott csapadék sorsa tisztázott. Hazai lomberdeink általában a csapadék egyharmadát fogják fel (15-40 %), egyharmada evapotranszspiráció révén távozik el, a visszamaradó egyharmadnak a sorsa bizonytalan; egyrészét az avar, a talaj tartja vissza és így a vegetáció hasznosítja, viszonylag kis hányad kerül szivárgó vízként, vagy talajvízként elfolyásra a területről. E téren meglepő alacsony értéket adnak a kisnánai és szárazkeszői havas és olvadásos időszak adatai; 6,1 % folyik el erdősült területről.

9/ A vízügyi szakemberek a gyakorlatban az erdők szerepét nem a nagy folyóink árvizeinek megelőzésében és csökkentésében látják - a természetben az így nyert 10-20 cm-es nívócsökkentés elenyésző - hanem a hazai kisebb vízgyűjtők fás vegetációjának, mint víztározóknak rendezését, céltudatos fásítását, valamint a vízelfolyások mentén a víz szabályozásához kötött hullámtéri és ártéri fásításoknak helyes kivitelét javasolják.

10/ Hazánk területének 2/3-a szemiarid, amelyen az erdős sztyepp zónális, csak 1/3-a esik a humidabb erdőzónába. Erdeinkben sokszor kerül a víz minimumba. Szükség van tehát a kisebb helyi ún. lokális viszonyok között érvényesíthető vízszabályozásra, vízhasznosítási tervekre. Ezeket az erdőrendezés munkálatai során az üzemtervekbe kell beépíteni.

11/ Sok gondot okoz alföldeinken a vízrendezések hatására beállt talajvíz süllyedés. Értékes őshonos fafajok, mind a kocsányos tölgy, kőrisek, szilek, hazai nyárak tűnnek el, másutt az intenzív nemesnyár termesztés kerül sok esetben válságba. A vízrendezések során esetenként az erdészet érdekeit is figyelembe kell venni.

12/ Az árvíz ellen a közelmúltban még a gyors vízelvezetéssel védekeztek, ma a céltudatos vízhasznosításon van a hangsúly. A víztározók, a víz védelme

161