Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
Hozzászólások - 21. Dr. Tompa Károly
az érték növekedésük csúcsán lévő erdőkre vonatkozik. A fiatal és idős állományok ennél jóval kevesebbet párologtatnak el. Meg kell jegyezni azonban, hogy a fák alkalmazkodnak a felvehető nedvességhez. Jó vízellátás esetén az átlagosnál többet képesek elpárologtatni, míg szárazabb körülmények között kisebb párologtató lombfelületet alakítanak ki. Brechtel (1974) NSZK adatai szerint a szabad vízfelület párologtat a legtöbbet és utána mindjárt az erdő következik: települések, utak, csupasz talaj 250 mm időszakos mezőgazdasági növénytakaró 370 mm gyepes terület 500 mm erdő 580 mm vízfelület 620 mm Jó megközelítéssel azt mondhatjuk, hogy egy erre a célra telepített nyárfa ültetvény kb. az évi csapadékmennyiségnek megfelelő vizet képes elpárologtatni. Ez már önmagában is jelentős tétel, de fontosak a fás növényzet egyéb szerepel, melyekről több előadásban szó volt. Nem helyeselhető egyeseknek az a véleménye, hogy a fás kultúrák öntözővíz terhelésének évi értéke az ültetvény károsodásának veszélye nélkül elérheti a 40—50 000 m3/ha-t is. Ez évente 4-5 m-es vízoszlop terhelést jelent, ami egyes talajféleségeken, kísérleti méretekben legfeljebb egy alkalommal megvalósítható. Ezek a vélemények azonban nem számolnak a talajban történő káros sófelhalmozódással, a talaj leromlásával és természetes biológiai tisztitóképességével, az öntözőberendezések áttelepítésével, barázdák nyitásával, vagy árok karbantartással, a talaj és a fák ápolásával, ami az állandóan átázott talajon lehetetlen. Pedig a talaj szellőzöttsége a gazdaságos nyárfatermesztés leglényegesebb alapfeltétele. A nyárak ugyanis igen szeretik a laza, mélyen megművelt, jól szellőzött talajt, amelyben a gyökérrendszerüket akadálytalanul fejleszthetik ki. Bibelriether et al. (1968) adatai szerint az 1-2 éves csemeték gyökérzetének 1 g szárazanyaga a következő széndioxid mennyiségeket bocsátja ki mg-ban: jegenyefenyő 23 kocsányos tölgy 32 nyírfélék 186 feketenyárak 403 Ezekből az adatokból következtetni lehet az idősebb nyárállományok nagy levegőigényére. Ha a talaj túl kötött és makropórusai 10 %-ot nem érnek el, a korlátozott talajlevegőben nincs elég oxigén a gyökerek jó műkö153
