Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
Hozzászólások - 18. Zorkóczi Zoltán
eső nagy intenzitással, olyan időszakban hullott le, amikor a réteket lekaszálták, illetve lelegeltették. Kiemelném még a növénytakaró szerepét. Köztudott, hogy Magyarország folyói a több mint 90 %-ban külföldi vízgyűjtőkről erednek, úgyszólván csak a Zagyva-Tama folyók vízgyűjtője van országhatárainkon belül. A Duna vízgyűjtő területe 817 ezer km2, ennek hazánk területe mindössze 12 %-a. így kijelenthetjük, hogy országunk növénytakarójának az árvizek kialakulására nézve gyakorlatilag nincs jelentősége. A művelési ágváltozás ugyancsak nem játszik szerpet ebben a kérdésben. Az árvíz szempontjából számunkra kizárólag az 1000-1500 m magas vízgyűjtő területek számottevők. A tavaszi esők hatására bekövetkező hóolvadás elsősorban erdőterületekre jellemző - ez okozza a nagy árvizeket - ezért ilyen szempontból a vízgyűjtők erdősültsége hátrányos lehet s célszerű a művelési ág megváltoztatása. E néhány példával azt akartam bizonyítani, hogy néhány tízezer hektár erdő telepítése, vagy kitermelése Magyarországon az árvizekre nézve közömbös. Mi okozza akkor az árvizek számának és mértékének emelkedését?Nem bizonyítható, de valószínűleg az, hogy ma akáros vizektől igyekezünk minél gyorsabban megszabadulni. Csak egyetlen példa: ma már a falvakban is betonjárdát találunk, nem beszélve a városok az utak aszfalt takaróiról. A Duna medencében ez nagyobb hatást gyakorol az árvízre, mint az erdők. Az erdőnek van jelentősége, de nem ebben a kérdésben. Döntő szerepet játszik a kisebb részvízgyűjtőkben, olyan patakok esetén, amelyekből például a Rába, Zagyva, Marcal vagy a Sajó vízgyűjtője tevődik össze. Itt helyi jelleggel nagy bajokat lehet okozni. Az embernek teljesen mindegy, hogy a Duna önti-e ki, vagy a Tama. Ezeken a területeken az erdőnek és a megfelelő mezőgazdasági művelésnek nagy jelentősége van, főleg az erdőben végzett vízrendezésnek. Még egy kérdés, amelyben az erdészek sokat segíthetnek. Dr. Gál János professzor beszélt a hullámterek fásításáról. A Duna és Tisza hullámtér területe közel 110 ezer ha. Ezek a kitűnő termőhelyek jelenleg elsősorban a mezőgazdaság által hasznosítottak, erdő alig van (kivétel a Szigetköz és Gemenc). A Tiszán igen sok a nyári gát, melyek védelmében mezőgazda- sági termelés folyik — igen nagy kockázatvállalással. Idén az árvízkárok főleg a hullámtereket érintették; kb. 20 ezer ha őszi búza ment tönkre. Mi történne akkor ha ezeket a hullámtereket teljesen letermelnénk, vagy — ez a másik szélsőség — ha teljesen beerdősítenénk? Utóbbi esetben a Dunán a legnagyobb eddigi árvízszintekhez viszonyított vízszintemelkedés 12 cm lenne, amely minimális, jelentéktelen. A hullámtéri területeket — s ez az OVH álláspontja is — erdészeti téren 147
