Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
Hozzászólások - 17. Dr. Ghimessy László
GH I MESSY LÁSZLÓ HOZZÁSZÓLÁS Az elmúlt időszakban úgy éreztem, hogy a „klasszikus ' erdészeti környezetvédelmi téma, az erdő és vízgazdálkodás, szinte lekerült az erdészeti tudományos életünk programjáról. A lejtős területeinken végzett erdőtelepítéseknek is elsősorban a célja a területhasznosííás és nem a vízgazdálkodás volt. E miatt örömmel vállaltam munkát az OEE Közjóléti Szakosztályában, az e tárgykörben létesült munkabizottságában, de még nagyobb örömömre szolgált, hogy erre a munkaértekezletre meghívtak. Remélem, hogy az itt elhangzottak nem lesznek pusztába kiáltott szavak, hanem kezdetei egy olyan átfogó kutatási program megindításának, amely nélkül továbblépni nem lehet. Az egész környezetvédelmi munkában ma már túl vagyunk azon, hogy a helyzeten siránkozzunk. Tényadatokon alapuló konkrét intézkedésekre van szükség, amely - meggyőződésem szerint - egyaránt szolgálja afelületi vízgazdálkodáson keresztül az árvízvédelmet, és a lejtős területeinken fekvő, és telepítendő erdeink fatömegproduktumának lényeges emelését. Ezért hozzászólásomban az előttünk álló feladatokat szeretném felvázolni, és a teendő intézkedésekre kívánok javaslatot termi, melyeket az alábbi pontokban foglalok össze. 1. Meg kell ismerni a lejtős területeinken fekvő erdeinknek a hidrológiai viszonyokra kifejtett hatásait. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az egyetlen hosszútávú mátraaljai erdészeti hidrológiaia kutatási területünk tapasztalatainak felhasználásával, a Sátor hegységtől az az Őrségi dombvidékig, a jellemzőbb talajtípusokon, megfelelő számú, hosszútávú kísérleti területeket állítsunk be. 2. Meg kell kezdeni azokat az elméleti kutatásokat, melyek a magasabb lejtő- hajlású területek hidrológiai viszonyainak vizsgálatára terjednek ki. Ezen a 143
