Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

2. Dr. Kecskés Sándor: Az erdő és árvizek (vízgazdálkodás) kapcsolatáról (Megnyitó)

hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló biotechnikai védmű. A mintegy 10.000 ha kiterjedésű hullámtéri véderdő funkcióját tekintve tehát elsőrendűen védmű, éppen ezért a fafajok megválasztása, az állományok kialakítása, a telepítés, az üzem és kitermelés szempontjai az árvízvédelmi szempontoknak vannak alárendelve.

Az erdőnek a lefolyási viszonyokat módosító hatásában legfontosabb szerepe a talajoknak van. A gyökérzóna által két-három méter mélységig fellazított és ilyen módon megnövelt hézagtérfogatú talaj lényegesen nagyobb vízmennyiség felvételére képes, mint a fátlan termőhely. A nagyobb befogadó képességgel (felszín alatti tározótérrel) lényegesen megnő a beszivárgás sebessége, ugyanakkor csökken a felszíni lefolyás és a talajlesodrás, talajelpusztulás. Az erdősült felületek vízfolyásaiban ennek megfelelően lényegesen kevesebb a lebegtetett hordalék, a nyűt térségek hasonló vízhozamú patakjaihoz, folyóihoz viszonyítva.

A Föld felületére érkező sugárzási energiából az erdőfelületek többet abszorbeálnak, mint a szabad felületek. Ennek az energiának jelentős része hőenergiává alakul, ami magasabb evapotranszspirációt okoz. A Közép- Európában végzett valamennyi vizsgálat alátámasztotta, hogy az erdőtől éves átlagban lefolyó összvízmennyiségnél mutatkozó csekély hiányt, messzemenően kiegyenlít, az erdőnek az árvízlevonulásra gyakorolt kedvező hatása. Az erdő megosztja, visszatartja a vizet, ennek következtében az árvizek csülapítottak, késleltettek és tetőzéseik elnyújtottak. A lefolyó vízhozamok kiegyenlítése, a vízállások szélsőségeinek mérséklése és ezzel az árvízkárok csökkentése következtében az erdő sajátos hidrológiai távhatást gyakorol a vízgyűjtőn lévő folyók középső, illetve alsó szakaszainak vízjárására is. Ez a felismerés hazánk földrajzi és vízrajzi helyzetét vizsgálva számunkra rendkívül jelentős és úgy gondolom, hogy a Kárpátmedencében lévő szomszédos baráti országokkal kötött határvizi egyezmények néhány kérdésének felülvizsgálatát is szükségessé teheti.

Az erdőnek nagy szerepe van a káros talajnedvesség megszűntetésében, azaz a pangó vizes termőhelyek víztelenítésében - ha a víztelenítés más módszerrel gazdaságosan nem valósítható meg — égert, kőrist, nyárt és fűzet lehet eredményesen telepíteni. Ezek a víztűrő fafajták magas transzspirációs vízfelhasználásukkal a fatermeléssel együtt meliorálnak is. Ez a tény összhangban van a gazdaságosan nem vízrendezhető területek művelési ág változtatására vonatkozó minisztertanácsi határozattal, ületve a MÉM—OVH által készített és jóváhagyott mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepció fejlesztési célkitűzéseivel.

Az általános vizsgálati eredmények között külön kell említést tenni arról, hogy a környezet fejlesztési célkitűzéseinek megfelelően hazánkban a termő10