Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

4. A talajcsövezés módszerei

0 20 40-1 60- 80- 100-1

cm L

__J

a

)

4.5. ábra. Mechanikai eredetű tömörödés a feltalajban 1185), megszüntetése: ásóval, kétfokozatú ekével

a) általános jellegű tömörödés nyomás és rázkódás hatására;

b) rétegtömörödés (eketalp) nyomás, csúszás hatására

A mélylazítás olyan talajokon lehetséges, amelyek

— geológiai okokból tömörek (tömör mállási vagy üledékréteget tartalmaznak), vagy amelyek

— genetikailag tömörödtek, szilárdultak (beiszapolódott agyagszinteket tartalmaznak).

Ezekbe a többnyire agyagszegény talajokba a csapadék csak időben elhúzódva szivárog le a tömörödött talajréteg miatt (1. a 3.2. táblázatot). Az ilyen talajok túlnyomórészt túlzottan nedvesek. Különösen kevés olyan makropórust tartalmaznak, amelyik elősegítené a talaj átszellőzését, gyors vízteleníthetőségét (2.4. alfejezet). A fentieken túlmenően a gyökérzet fejlődése erősen korlátozott (j. az 5.17. ábrát). Amennyiben üyen talajokat csövekkel víztelenítünk — mint ahogy ez a múltban sokszor megtörtént — akkor a kultúrnövények gyökerei csak a drénárkok (lazított) visszatöltésében nőnek, és ott sokkal intenzívebben, mint a lazított talajban. A növények növekedéséből pontosan feltérképezhető a talajcsövek helyzete. Maguk a kúlturnövények jelzik, hogy ilyen esetekben az altalaj meliorációja vagy kiegészítő, cső nélküli drénezése (vakonddrénezés) is ajánlatos (Brauer— Kuntze—Steinmetz, 1969.).

A mélylazítást 1957 óta rendszeresen vizsgálták, és technikáját a gyakorlati szempontok alapján tovább fejlesztették (Schulte-Karring, 1970., Merkblatt zur kombinierten Dränung, 1976., Rager-Schmid-Weigelt, 1970.).

4.3.2. Részletek

A talaj feltörésének és fellazításának hatására növekszik a makropórusok részaránya (elsődleges hatás), ezáltal gyorsabban szivárog be a csapadék, a gyökértér növekszik, a talaj levegő- és vízháztartása összességében javul. Ezt

85