Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
4. A talajcsövezés módszerei
1 — -e 4.3. ábra. Kombinált talajcsövezés (Ramsauer, 1952.) 1 haladási irány; 2 vágóéi (3 cm vastag, homlokán élezett acélsín); 3 vakondjárat <t> 8 cm; 4 tömörítőkúp 0 10 cm; 5 dréncső' (épített talajcső); 6 szivárgóréteg (vízáteresztő visszatöltés) egyedül alkalmazhatjuk, mivel a két módszer kombinációja mind ez ideig nem volt lehetséges. A cső nélküli drének torkolatait faszekrénnyel, műanyag csővel (csappantyú nélkül) kell védeni (8.7. alfejezet). A vakondtest (nyomókúp, nyomófej) átmérője: — ásványi talaj esetén 80...100 mm; — láptalaj esetén 120...200 mm legyen (9. fejezet). A könnyű vakondekék vonóerő-szükséglete viszonylag csekély. A vontatáshoz megfelelnek a 38 kW-os vagy annál nagyobb teljesítményű vontatók (traktorok), amelyek a mezőgazdaságban manapság elteijedtek. A cső nélküli őréneket ezért — az útmutató figyelembevételével — a mezőgazdák, víz- és talajgazdálkodási társulások és telekrendezésben részt vevő közösségek önerőből jól és olcsón előállíthatják. A cső nélküli drén, mivel az altalajt lazítja még akkor is hatásos marad, ha a szabályos csőjárat már beomlik, tönkremegy (1. az 5.15. ábrát). 4.2.3. A cső nélküli drén alkalmazása A cső nélküli őréneket mindenekelőtt kötött vizes talajok víztelenítésére használjuk, amelyeknek ezáltal a szerkezete is javul. A 4.4. ábra bajor tapasztalatok alapján szemlélteti azt az ásványi- talaj-tartományt, amely a cső nélküli drénezés követelményeinek megfelel (Merkblatt zur kombinierten Dränung, 1976.). • Nyugat-Magyarországon 1965 után hozzávetőleg 20 000 ha olyan földterületet is javítottak kombinált talaj csövezéssel, amelynek az agyag83
