Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
3. Terepi vizsgálatok
3.7.3. A pH-érték meghatározása A terepen a továbbiakban meg kell határozni a pH-értéket is, pl. indikátor- papírral vagy -pálcikával. Ezek gyakorlati célra kielégítően pontosak. A pH-érték a vízben mért hidrogénion-koncentráció, [H+] mértéke, azaz a pH-érték a savas, semleges vagy lúgos kémhatás jelzője. Mivel a hidro- génion-koncentrációt a 10 negatív kitevőjű hatványai fejezik ki, csak a negatív kitevőt adjuk meg. Tehát: pH 1, ha a [H+] = 1 • 10—1 g/1; pH 2, ha a [H+] = 1 • 10-2 g/1; pH 3, ha a [H+] = 1 • 10-3 g/1 és így tovább pH 14-ig. Ha pH < 7 a közeg savas kémhatású; pH = 7 a közeg semleges kémhatású; pH > 7 a közeg lúgos kémhatású. 3.7.4. Az okkeresedési veszély megítélése A talajcsövezés okkeresedési veszélyét a savas vagy lúgos kémhatástól (pH- értéktől) és a víz Fe2+ tartalmától függően fokozatokba sorolhatjuk az „alig •fennálló”-tól a „nagyon erős”-ig (3.10. táblázat). 3.10. táblázat. A talajcsövek okkeresedési veszélye az Fe2* tartalomnak és a talajvíz pH-értékének függvényében (Kuntze, 1978.) Fe2* tartalom, mg/1 Talajcső okkeresedésének veszélye Savas tartomány, pH-érték <7 Lúgos tartomány, pH-érték >7 <0,5 <1,0 Alig fennálló 0,5...1,0 1,0-3,0 Csekély 1,0...3,0 3,0-6,0 Közepes 3,0...6,0 6,0-9,0 Erős >6,0 >9,0 Nagyon erős 76
