Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
3. Terepi vizsgálatok
3.6. Jelzőnövények és gyökérkép Általánosan ismert tény, hogy nem minden növény terem meg tetszőleges területen. A növénytakaró összetétele sok tényezőtől függ, mint pl. éghajlat, talaj, domborzat, víz, átszellőzés, tápanyagok, gyomtalanítás stb. Míg bizonyos növények alkalmazkodnak a termőhely környezeti feltételeihez, addig mások csak akkor élnek meg, ha bizonyos termőhelyi feltételek állnak fenn. Ezeket jelzőnövényeknek nevezzük; ha ezek nagy tömegben fodulnak elő, akkor ez a körülmény bizonyos feltételekre utal. Amennyiben valaki egy kissé szereti a temészetet, hamar megismerheti ezeket a növényeket. Az egyes növényeknél jobban utal a mindenkori helyszínen uralkodó életfeltételekre a teljes növényállomány. A botanikának külön ága — a növénytechnológia — foglalkozik a növénytársulásokkal (Braun- Blanquet, 1951.). 3.6.1. Jelzőnövények A talajcsövezéssel kapcsolatban mindenekelőtt azok a növények érdekelnek bennünket, amelyek a nedves- vizes talajokat jelzik és emellett utalnak a talajvízre, a pangóvízre vagy kötött vízre (3.9. táblázat). A 3. oszlopban jelölt növényféleségek a következők: Z zsurlók; P pázsitfűfélék; L lágyszárú növények, S sásfélék; dudvák; SZ szittyófélék. Az utolsó oszlopok a termőhely további sajátosságaira utalnak, mint pl. mész, savanyú talaj, nitrogén vagy lép előfordulása. (Ellenberg, 1964., Kartieranleitung, 1971., Kruendener, 1951.) Nyomatékosan fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ezeknek a jelzőnövényeknek az előfordulása nem pótolhatja a talajtani hidrológiai helyszíni vizsgálatot, hanem csak kiegészítheti azt. (Botanikus kollégámnak, Dr. J. Schwaar úrnak köszönetét mondok a 3.9. táblázat kritikai vizsgálatáért.) A jelzőnövények helyi előfordulási gyakorisága a talaj elnedvesedésé- nek nemcsak a jellegét, hanem a helyét és okát is közelebbről jelzi. így a vidrafű (Menyanthes trifolium) a völgyoldalban elhelyezkedő zöld területen forrást jelzett (3.18. ábra) láprétegekkel bontottan, amelyet a célirányos talajtani hidrológiai vizsgálatokkal megmagyaráztak és bizonyítottak (Bracker, 1971.). 71