Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

3. Terepi vizsgálatok

3.8. táblázat. A vízáteresztő képesség osztályozása (Kartieranleitung, 1971.)

férték, m/d

A vízáteresztő képesség

megítélése

osztálya

<0,01

Rendkívül csekély

La.

0,01...0,06

Igen csekély

I.b.

0,06...0,15

Csekély

II.

0,15...0,40

Közepes

III.

0,40...1,00

Nagy

IV.

1,00...2,50

Igen nagy

V.a.

>2,50

Rendkívül nagy

V.b.

3.5.3. • Furatfeltöltéses módszer

A talaj vízáteresztő képességének meghatározására a talajvízszint felett a furatfeltöltéses módszert alkalmazhatjuk. Ennek a mérési módszernek az alkalmazásához ugyanazokra eszközökre van szükség, mint a furatos módszernél.

A mérés vázlatát a 3.15. ábrán mutatjuk be. A 2r átmérőjű furatot h{ szintig vízzel töltjük fel, majd mérjük a At időtartamokhoz tartozó Ah vízszintkülönbségeket. A vízáteresztő képességet valamennyi idő— vízszint intervallumpárra ki kell számítani a következő összefüggés segítségével:

. ____ lg (^i +r/2)—lg (hn+rl2)

k - 993,6r--------------t----------------A

t

ahol k a vízáteresztő-képesség m/d; hi a kezdeti vízmélység a furatban, cm; r a furat sugara, cm; h a At időintervallum után kialakult vízszint a furatban, cm; At az időintervallum, s.

Mivel a víz kezdetben telítetlen talajrétegbe szivárog be, az ekkor mért vízáteresztő képesség értékek nagyobban, mint a valóságos, kétfázisú állapotban mért érték. Ennek a hibának a kiküszöbölésére növelni kell az intervallumok számát és az összetartozó értékpárokat szemilogaritmikus koordinátarendszerben kell ábrázolni (1. a 3.15. ábrát). A koordinátarendszerből leolvasva a kiegyenlítő egyenesnek a vízszintesen tengellyel bezárt a hajlásszögét a vízáteresztő képességet a következőképpen határozhatjuk meg: k = 993,6r tg a

ahol a jelölések megegyeznek az előzőekben leírtakkal.

66