Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
3. Terepi vizsgálatok
Talajvizet tartalmaz a talaj, ha — több fúrt lyuk hasonló módon (szabadon mozgó) vízzel telik meg; — a vízszintek megközelítőleg azonosak; — összefüggés áll fenn a szomszédos patakkal, folyóval vagy tóval [3.9. a) ábra]; — adott esetben vizet rosszul vezető vagy vízzáró réteg található néhány m-rel a felszín alatt. A talajvíz mélységének mérésekor ügyelni kell arra, hogy a nyomás kiegyenlítődjön (késési idő, 1. a 3.8. táblázatot). Arra vonatkozó támpontot, hogy milyen mélységben fordul elő talajvíz, az oxidációs (barna, vörös) és redukciós (kék, szürke, zöld) szintek adnak (2.6. alfejezet). A talajvíz mélységét a 3.4. táblázat segítségével határozhatjuk meg, a legmélyebb vízszintet (LKV) gyakran biztosabban és pontosabban ismerhetjük (pl. redukciós folyamatok alapján), mint a közepes (KÖV) vagy a legmagasabb (LNV) vízszintet. Talaj vizes talajok (glejek) talaj csövezéskor tisztázni kell a következőket: — talajvíz mélységét (1. a 3.5. táblázatot); — a talaj vízáteresztő képességét (3.5. alfejezet); — a talajvíz szintjének lejtését és a víz beszivárgási irányát; — a talajvíz vastartalmát (3.7. alfejezet). A talajvíz szivárgási iránya a talajvízszint lejtéséből adódik, pl. a grafikusan ábrázolt talajmetszeten [1. a 3.9. a) ábrát]. Adott esetben (főleg sík területen) előnyös az azonos talajvízszint-magasságokat feltűntető helyszínrajz (talajvízszintmagasság-térkép) használata. 3.4.1. Talajvíz 3.9. ábra. Talajmetszet talajvízzel és felszíni vízzel (Feichtinger, 1970.) a) talajvíz; b) felszíni és pangóvíz; 1 talajvízszint- süllyedés; 2 folyó; 3 talajvíz-betáplálás 57
