Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

3. Terepi vizsgálatok

Nyersogyag(>0,002 mm) —m3.4. ábra. Háromszögnomogram a fizikai talajféleségek meghatározására (Kartieranlei- tung, 1971.)

iszap-anyag elegyfajták megnevezése (a felülvonás az erősen, a vessző a gyengén jele): H homok; iH iszapos homok; vH vályogos homok; aH agyagos homok; I iszap; hl homokos iszap; vl vályogos iszap; hV homokos vályog; iV iszapos vályog; aV agyagos vályog; hA homokos agyag; vA vályogos agyag; A agyag

A viszonylag ritka azonos szemcse-összetételű fizikai talajféleség esetén:

ha az agyagtartalom > 65 %, akkor az iszap és a homok; ha az iszaptartalom > 80 %, akkor az agyag és homok; ha a homoktartalom > 85 %, akkor az agyag és az iszap már biztonsággal nem minősíthető.

Kétféle szemcse-összetételű fizikai talajféleség esetén a főfrakció határozottan kivehető. A mellékfrakciót melléknévként tűntetjük fel, pl.; homokos (h), agyagos (a), iszapos (i). A mennyiségi részarányt kiegészítő jelekkel^érzékeltetjük, mint pl.

(h ) igen erősen (homokos) két felülvonás;

(h) erősen (homokos) egy felülvonás;

(a) gyengén (agyagos) egy vessző;

(a") igen gyengén (agyagos) két vessző.

Például: erősen iszapos agyag =T A. A háromféle szemcse-összetételű fizikai talajféleségben (vályogok) biztonságosan megbecsülhető a fő-, a mellék- és az alfrakció.

51