Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

9. A talajcsövezés kivitelezése

Minden képzett gazdálkodó (mezőgazda) ismeri a talajművelés, a talajadottságok és a talajnedvesség összefüggéseit. A talajmechanikához értő építőmérnök is ismeri ezeket az összefüggéseket. Ezt kell megkövetelni a talajcsövezés kivitelezési gyakorlatában tevékenykedő mérnöktől, technikustól és művezetőtől is.

A kötött talajok tulajdonságai a talajnedvességtől függően változnak (9.1. ábra).

Konzisztencián a talajnak az alakítással szemben tanúsított ellenállását értjük, amely a kohéziós és adhéziós erőkön alapul. Ezzel egyidejűleg feltárták az agyag (és részben a humusz), valamint a víz hatását. A talaj nedvesség- tartalmának plasztikus tulajdonságaihoz való viszonyítására a relatív konzisztenciaindexet használják:

/c = (^f-H0:(lVf—K'p),

Ahol (DIN 4016 szerint) 7C a relatív konzisztenciaindex; W az aktuális talajnedvesség-tartalom; Wp a plasztikus (sodrási) határhoz tartozó nedvességtartalom; Wf a folyási határhoz tartozó nedvességtartalom, valamennyi tömegszázalék.

A kötött talaj teherbíró képességét és a talajmunkák minőségét erősen befolyásolja a nedvességtartalom.

Ez fokozott mértékben érvényes minden talajcsövezési munkára is. Az erre vonatkozó határértékeket a 9.1. ábra alsó része tartalmazza.

Ha az építési területen nem is határozható meg minden esetben a talaj- nedvesség laboratóriumi vizsgálatokkal, minden gyakorlati szakembertől elvárható, hogy ujjpróbával vagy képlékenységi próbával helyesen becsülje meg a kivitelezés megfelelő időpontját.

9.2. A talaj csövezés gépei

A talajcsőrendszereket kivitelező gépek fejlesztése kb. 40 éve kezdődött. Kezdetben még csak a talaj gépi kiemelése volt szokásos, a drénárok végleges kialakítását és a csőfektetést kézzel végezték. A 9.2. ábra a különböző földmunkagéptípusokat szemléltet.

A sokféle földmunkagép közül elsősorban a maróláncos (kaparóláncos) és — köves hegyvidéki talajon — a kanalas kotrót használják ma is. 1968 óta kezdenek 'elterjedni sík terepen az ároknyitás nélkül működő drén- fektető gépek (az első kísérleti berendezések már 1960-ban megjelentek) (Bellin-Collin-Galwitz, 1975.). A következőkben csak a már melített, a gyakorlat számára fontos típusokról lesz szó.

237