Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
9. A talajcsövezés kivitelezése
Minden képzett gazdálkodó (mezőgazda) ismeri a talajművelés, a talajadottságok és a talajnedvesség összefüggéseit. A talajmechanikához értő építőmérnök is ismeri ezeket az összefüggéseket. Ezt kell megkövetelni a talajcsövezés kivitelezési gyakorlatában tevékenykedő mérnöktől, technikustól és művezetőtől is. A kötött talajok tulajdonságai a talajnedvességtől függően változnak (9.1. ábra). Konzisztencián a talajnak az alakítással szemben tanúsított ellenállását értjük, amely a kohéziós és adhéziós erőkön alapul. Ezzel egyidejűleg feltárták az agyag (és részben a humusz), valamint a víz hatását. A talaj nedvesség- tartalmának plasztikus tulajdonságaihoz való viszonyítására a relatív konzisztenciaindexet használják: /c = (^f-H0:(lVf—K'p), Ahol (DIN 4016 szerint) 7C a relatív konzisztenciaindex; W az aktuális talajnedvesség-tartalom; Wp a plasztikus (sodrási) határhoz tartozó nedvességtartalom; Wf a folyási határhoz tartozó nedvességtartalom, valamennyi tömegszázalék. A kötött talaj teherbíró képességét és a talajmunkák minőségét erősen befolyásolja a nedvességtartalom. Ez fokozott mértékben érvényes minden talajcsövezési munkára is. Az erre vonatkozó határértékeket a 9.1. ábra alsó része tartalmazza. Ha az építési területen nem is határozható meg minden esetben a talaj- nedvesség laboratóriumi vizsgálatokkal, minden gyakorlati szakembertől elvárható, hogy ujjpróbával vagy képlékenységi próbával helyesen becsülje meg a kivitelezés megfelelő időpontját. 9.2. A talaj csövezés gépei A talajcsőrendszereket kivitelező gépek fejlesztése kb. 40 éve kezdődött. Kezdetben még csak a talaj gépi kiemelése volt szokásos, a drénárok végleges kialakítását és a csőfektetést kézzel végezték. A 9.2. ábra a különböző földmunkagéptípusokat szemléltet. A sokféle földmunkagép közül elsősorban a maróláncos (kaparóláncos) és — köves hegyvidéki talajon — a kanalas kotrót használják ma is. 1968 óta kezdenek 'elterjedni sík terepen az ároknyitás nélkül működő drén- fektető gépek (az első kísérleti berendezések már 1960-ban megjelentek) (Bellin-Collin-Galwitz, 1975.). A következőkben csak a már melített, a gyakorlat számára fontos típusokról lesz szó. 237