Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

1. Általában a talajcsövezésről (bevezetés)

1.3.1. Talajcsövezés az NSZK-ban

Az NSZK-ban a víztelenítendő terület nagyságát talajtípusonként az 1.2. táblázatban adjuk meg. Ez a terület összesen 4,4 millió ha, a mezőgazdaságilag hasznosított területnek kereken a 31 %-a. Az NSZK északi részén közel 60 %-os érték adódik, amely a rét- és legelőterület nagyságának felel meg. Általános tapasztalat szerint ebből több mint 2/3 rész drénezésre szorul, ami hozzávetőleg 2,6 millió ha nagyságú talajcsövezendő mezőgazdasági területet jelent.

1.2. táblázat..Javításra (meliorációra) szoruló talajok az NSZK-ban

(Eggelsmann, 1971.) és Magyarországon (Szántó si-Bukovinszky, 1984.)

Terület

Ország

Talajtípus, talajprobléma

millió ha

a mezőgazdaságilag hasznos terület %-a

Német Szövetségi Köztársaság

Tapadóvizes talajok (pszeudoglej stb.)

1,4

9,9

Talajvizes talajok (glejes talajok, mocsár, berek)

2,2

15,5

Láptalajok

0,8

5,6

összesen:

4,4

31,0

Magyarország

Nagy homoktartalom

0,7

10,3

Szikesedés

0,8

11,8

Szikesedés mélyebb talajrétegben

0,2

2,9

Nagy agyagtartalom

0,6

8,8

Láposodás, mocsarasodás

0,2

2,9

Erózió

1,5

22,1

összesen:

4,0

58,8

Megjegyzés: A magyar adatok nem adhatók meg az NSZK-ban alkalmazott felosztás szerint, mert mások a hazai osztályozás szempontjai, ezért ezek az adatok tájékoztató jellegűek.

19