Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

1. Általában a talajcsövezésről (bevezetés)

éves jelentések és dolgozatok és nem utolsósorban a Dränanweisung (1959, Drénezési útmutató) c. kiadvány (Anweisung für die Planung, 1941.).

1940 óta Hollandiában és az USA-ban német és svájci vizsgálatok alapján fejlesztették tovább a talaj víztelenítésének matematikai-fizikai elméletét. Folyamatosan egyre inkább tért hódított a talajcsövezés folyamatainak leírásaiban a szivárgáshidraulikai elmélet (Schilfgaarde, 1974., Staveren, 1972-74 ).

1950 után egyre inkább elterjedtek a csőfektető gépek, korábban a növekvő bérköltségek, majd később a hiányzó munkaerő miatt. 1960-ban kerültek piacra az első műanyagból készült talajcsövek. A kezdetben alkalmazott, sima falú hosszirányú fűrészelt hornyokkal ellátott PVC-csöveket 1962-től kezdve felváltották a hullámos falú, flexibilis, perforált PVC- csövek (Bellin, 1972.). A talajcsövezési munkák fokozott gépesítése és a csőanyagok változása egyrészt költségcsökkentést jelentett, másrészt azonban — túlzottan nedves talajokon — eddig nem ismert nehézségekhez vezetett, amelyek miatt helyenként a műszakilag kifogástalanul végrehajtott drénezés ellenére is túlzottan nedves területek maradtak fenn. A továbbra is meglevő szakemberhiány és az újabb talajmechnaikai felismerések 1972 után elősegítették és erősítették a ároknyitás nélküli drénezőgépek fejlődését és alkalmazását. Ehhez az ésszerű drénezési eljáráshoz azonban biztosan működő mélységvezérlés kell, amely lehetővé teszi a tervezett esés és a megkövetelt mélység megvalósítását. Megbízható és szakképzett munkaerőkkel ez ma már rendelkezésre áll.

Tapadóvizes (vizet nehezen áteresztő, tömörített) talajokban, amelyekben a víz nehezen mozog, a víztelenítésen kívül (vagy helyett) a talajszerkezet javítása is szükséges. Ezt mechanikai módszerek (mélylazítás, mélyszántás) alkalmazásával érhetjük el, amelyek kémiai javítással (mesze- zéssel, trágyázással) és biológiai hatásokkal (pl. mélygyökerű növények telepítésével) is kiegészülhetnek.

A mai ismeretek és törvényszerűségek felhasználásával a jelenlegi talajcsövezési és talajjavítási (meliorációs) módszerek közel optimális eredményt adnak a megvalósítás, a haszon és a költségek szempontjából.

1.2. Talajcsövezési igény

A talajcsövezés igénye a talaj káros nedvességtartalmának különféle megjelenési formájából adódhat. Ezek közép-európai viszonyok között leginkább a tél végén jelentkeznek. A terület helyzete, éghajlata, időjárása és a vele szemben támasztott igény, a talajvíz előfordulása és mélysége, továbbá a talaj felépítése és vízáteresztő képessége, mind döntő tényező abból a szempontból, hogy mennyire vesjtjüyezteti.az adott területet a káros talaj17