Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

alatt lencseszerű légbuborékok keletkeznek, amelyek hatására a szilárd felszín elválik a talaj alsóbb rétegeitől. A talajcsövet a szokásos fajlagos vízhozam figyelembevételével méretezzük, mivel a későbbiekben közvetlen csapadék-hozzáfolyás nem várható.

További tervezési és kivitelezési részleteket a 6., a 7.2., a 8. és a 9. fejezet tartalmaz.

7.4.5. Temetők

A temetőkkel szemben általában azt a követelményt támasztják, hogy a sírhelyek 30 év után újból felhasználhatók legyenek. Az előbbi követelmény szárazporladást feltételez. Lehetővé kell tennünk a talaj állandó levegőztetését az aerob baktériumok életfeltételeinek megteremtésére, az oxidáció zavartalan lefolyására, hogy ezáltal a rothadást megakadályozzuk (

Keller, 1969.).

Nem megfelelőek a nedves talajok, amelyekben a koporsó tartósan ki van téve a talajvíz hatásának. A nedvesség hatására hullaviasz keletkezik, amely konzervál és megakadályozza az oszlást.

A pangóvizes és talaj vizes talajú temetők esetében a talajcsövek javító hatásúak, azonban kellő figyelmet kell fordítani a külvizekre is. Kötött vizes, agyagban és iszapban gazdag talajban még a kis szívótávolsággal elhelyezett talajcsövek is csak árokszűrővel hatékonyak, ugyanis az árokásás tartósan lazítja a talaj, jobb szellőzést tesz lehetővé és a drének működését is elősegíti. A temetők esetében a gyűjtők névleges átmérőjét és a szívótávolságot 50 %-al növelt igénybevételre méretezzük (6.1. alfejezet).

Meglevő temetőkben a gyűjtők és a szívók általában az utak és sírok által meghatározott irányokat követik (a gyűjtők a fő-, a szívók a mellékutak irányában haladnak). Ajánlatos sűrűn ellenőrzőaknákat létesíteni.

A szívók mélysége 0,6...0,8 m-rel haladja meg a sírok mélységét (az utóbbi helyenként 1,6 és 2,5 m között ingadozik, átlagban 2 m-re vehető). A talajvíztükör íve a szívók között 0,3...0,5 m-rel a sírok talpszintje alá essen, a hatékony elszivárgás érdekében (Keller, 1969.).

A drének kitorkollásánál egészségügyi okokból szükség lehet bizonyos vízkezelésre (pl. klórozás).

A szokásosnál nagyobb mélységnél nagy teljesítményű drénfektető gépeket vagy kanalas kotrókat kell használni. Gépek alkalmazhatósága a helyi viszonyoktól függ, adott esetben kézi munkavégzésre is szükség lehet (9. fejezet).

183