Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek
sebességet (1. a 7.3. táblázatot) és a max. lejtést (1. a 7.4. táblázatot) ne lépjük túl, a mélységi eróziót megakadályozzuk (7.2. alfejezet). Abban az esetben, ha az altalaj átereszti a vizet, gondoskodnunk kell a gyűjtőcsövek jó vízzárásáról, hogy az elszivárgást megakadályozzuk. Pangóvizes és kötött vizes talajban a keresztirányú talajcsövek alkalmazásán túlmenően ajánlatos az altalaj meliorációja is (4.3. és 5.3. alfejezet). A drénárkokat a rigolírozási szint feletti magasságig szűrőanyaggal (víz- áteresztő visszatöltéssel) kell feltölteni. A szívók mélységére bevált az 1,0...1,2 m-es mélység. Szőlőgyökér- benövést, amitől korábban féltek, a DIN 1185 szerint alig figyeltek meg. A szívótávolságot a 6.3. alfejezet alapján kell meghatározni. 7.3.4. Csúszásveszélyes területek talaj csövezése Csúszásveszélyes területeken, mint pl. az Alpok északi részének törmelékzónájában, nagyobb talajrögök csúsznak le és a lejtők nagyobb mélységű elnedvesedése figyelhető meg. A tartós és időszakos átnevesedésnek és forrásoknak gyakran geológiai törés- vagy gyűrődésvonalak az okai. Ilyen esetekben az szokásos talajtani hidrológiai vizsgálatokon kívül különösen fontosak a geológiai vizsgálatok, hogy az átnevedvesedés és csúszásveszély okát biztonsággal tisztázzuk (Hunkeler-Grubinger-Tanner, 1970.). A forrásokat és nedves foltokat célszerűen alkalmazott mentesítő- és övdrének segítségével vízteleníthetjük (1. a 4.1. és 7.7. ábrát). Svájci és osztrák tapasztalatok szerint csúszásveszélyes területeken a kő-, dorong- és rőzsedréneket (1. a 9.16. ábrát) kell előnyben részesítenünk, de fontos a jó vízáteresztő képességű árokszűrő alkalmazása is [1. a 8.12. d) ábrát]. Kiegészítésként a víz- elvezetés céljára a törmelékzónában csak a cső nélküli drén jöhet szóba (Petraschak, 1973.). Egyébként a talaj meliorációnak kell megakadályoznia, hogy az elvezetési (elfolyási) viszonyok el ne fajuljanak, mivel ennek nagyobb területen a táj látná kárát. A drének ebben az esetben nem elsősorban a mezőgazdaság érdekeit, hanem a tájat és a talajt védik. A többnyire erősen lejtős terepet nagy esőzések alkalmával árvíz fenyegeti, amit a felszíni vízelvezető rendszer kiépítésekor is figyelembe kell venni. 7.3.5. Szikes talajok talaj csövezése Amennyiben öntözött száraz és félszáraz (arid és szemiarid) területeken az éves csapadék nem haladja meg az 500 mm-t, a FAO/UNESCO egész világra kiterjedő tapasztalata szerint szükséges a talaj csövezés. A víztelenítés mér174
