Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek
tartalmaznak. Abban az esetben, ha ez a víz a szivárgó vízzel együtt bekerül a szívókba (gyűjtőkbe), akkor — a szivárgó vízben levő algákkal, gombákkal és baktériumokkal együtt — hamar mikroorganizmusokból álló élet alakul ki, amely tehát poliszaprob organizmusokból áll és amelyeket szennyvízgombáknak is neveznek. A dréncsövek szálas-, nyálkás, szivacsos üledékkel telnek meg, amelynek a színe fehérsárgás, okkeresedés esetén barnás és kénhidrogén szagot áraszt. Ez majdnem teljesen megakadályozhatja a vízmozgást. Bebizonyosodott, hogy az egyéves (répalevél) földsiló alatt, a sikeres öblítést követően a következő télen a dréncső újra eldugult (Meyer-Hippe, 1966.). Többéves, elhúzódó hatással kell számolni, mert a talajcsövek felett a talajban a mikroorganizmusok évekig tovább élnek és ezért a dugulásveszély továbbra is fennmarad. Nagymennyiségű hígtrágya (pl. tömeges állattartáskor) is okozhat lefolyási zavarokat a drénrendszerben, amint ezt a következő eset is mutatta. A gazda, akinek a trágyaszállító kocsit vontató traktora megsüllyedt, a kocsin levő hordóból a trágyalét a helyszínen kiöntötte. Az adott helyen már néhány héttel később zavar mutatkozott a drének működésében. Több kiásott szívóban az előzőekben leírt lerakódást tapasztaltak. A gyökérbehatolást úgy akadályozhatjuk meg, hogy a talajcsövet piríttartalmú salakkal vesszük körül. Azok a gyűjtők, amelyek száraz talajban is szállítanak vizet, különösen veszélyeztetettek, ajánlatos a csőillesztések tömítése. A későbbi öblítéseket megkönnyítik az egyedi talajcsövek (céldrének, részleges talajcsövezés) vagy a sűrűn létesített ellenőrzőaknák (10.4. alfejezet). 7.3. A talajcsövezési megoldások sajátosságai különböző talajokon 7.3.1. Láptalajok talaj csövezése Ismert tény, hogy a víztelenített láp süllyed (3.2. alfejezet). A lápot alkotó tőzegnek — az ásványi talajokkal ellentétben — nincs szilárd vázszerkezete. A tőzeg szerkezete labilis, szálas-szivacsos, a 97...80 %-nyi pórustérfogatot majdnem teljes egészében víz tölti ki (1. a 2.10. ábrát). Víztelenítéskor a tőzeg szerkezete megváltozik. Az eddig vízzel telt makropórusok kiürülnek és összenyomódnak. Ezáltal csökken a víz- és levegőáteresztő képesség (7.9. ábra). Több évtizedig tartó víztelenítési időszak után a talajvizet tartalmazó lápból elnedvesedésre (pangóvíz és kötött víz) hajlamos láptalaj keletkezik. 165
