Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)
A VÍZ VISSZAJUTTATÁSA A HORTOBÁGY-MEDENCÉBE
8. ábra. Herrich Károlynak a Tisza-szabályozási munkák irányítójának arcképe az 1860-as évekből böszörmény közötti magasabb fekvésű területek öntözésére nem volt alkalmas, 1865ben három újabb tervvázlat készült, s ezekben a kiágazás már Ibrány községnél, ill. a község felett lett tervezve. Herrich azonban meggyőződött arról, hogy Tiszalök fölé a csatorna kitorkolási pontját gazdasági okokból sem érdemes helyezni, s figyelembe véve Lechner Gyula értékelését 40 , valamint az előző tervezéseknél szerzett tapasztalatokat, még ugyanebben az évben két újabb tervet készített, melyek tulajdonképpen a TiszalökGyoma közötti csatorna részletesebb kidolgozásai. A két változat főképpen abban különbözik egymástól, hogy az egyik a csatornát két, a másik három bögére osztja. A csatorna hossza a terv szerint 128,96 km. Tiszalöktől magasparton haladt volna a Hortobágy völgyébe, innen a folyómedret felhasználva Gyoma alatt érte volna el a Hármas-Köröst. A két folyó kisvizének Adria feletti magassága 88,52, ill. 78,52 m. Egyébként Lechner volt az első, aki — nagyon helyesen mélyfekvésű csatorna helyett az ártér szélein két magasvezetésű csatorna megépítését javasolta 41 A Herrich-féle terv legfőbb hibája az volt, hogy a Tisza vízszintjét nem állandósította. Az öntözést viszont csak akkor lehet az igényeknek megfelelően biztosítani, ha a Tisza vízállása az öntözési idény alatt megfelelő magasságú. Ez pedig éppen a nyári szárazságok idején nem következik be. A terveknek ezt a hiányát fedezte fel James Abernethy angol mérnök, aki 1866-ban készített tervet egy öntözőcsatornára, s ő már a szükséges vízmennyiség biztosítása érdekében a Tiszán duzzasztóművet tervezett, melynek koronáját a tokaji 0 vízszint fölé 3,8 m-rel magasabbra kívánta építeni. Abernethy szerint a duzzasztómű megépítése után az 1863. évihez hasonló aszályos év esetén is csak 26 napon át szünetelt volna az öntözés. A Tisza-körösi csatornára 1867-ben tervet készített Benedek Pál, az Alsó-szabolcsi Ármentesítő Társulat későbbi főmérnöke is. A tervek sajnos elvesztek, de egy későbbi előadásából a fontosabb elgondolásokat ismerjük. Benedek a tiszai elágazásnál ugyancsak egy duzzasztómű megépítését javasolja, mely a vizet 2,5-3,2 m-re emelné a tokaji 0 pont fölé. Benedek elődjeitől eltérően tisztán öntöző főcsatornát kívánt építeni. Atisza-