Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
A Tócó völgye ugyancsak „egy hajdankori nagyszerű folyam beiszaposodott medre gyanánt tűnik fel." 61 Tehát medrét egy - Északkeleti Kárpátokban eredő - nagy folyó alakította ki. Ma kifejezetten síkvidéki vízfolyás, mely a Hajdúsági Löszháton Hajdúböszötmény határában több ágból ered. Mivel Debrecen város 3-14 m-rel magasabban fekszik a Tócó völgyénél, természetesen a város minden csapadék- és szennyvize a Tócóba folyt. Ma is a Tócó szállítja a Köselybe Debrecen - ma már kifogástalan minőségűre tisztított - szennyvizét. A Tócó a XVIII. században olyan bővizű volt, hogy vízimalmot is hajtott, sőt 1772-ben második vízimalmot is építettek rá. A Tócó völgye a középkorban ugyancsak sűrűn lakott volt, mindkét partján számos, azóta elpusztult település nevével találkozunk: Zelemér, Szent-György, Monostor, Szent-Pál, Macs, Lomb, Szepes. De nemcsak a középkorból, hanem a történelem előtti korokból is vannak a Tócó völgyéből emlékeink, elsősorban a bronzkorból. A Józsa-Szentgyörgyi Csege halom tájékán lelték meg 1858-ban a világhírűvé vált bronzkincset. 62 A Tócó hossza 25 km, vízgyűjtő területe 131 km 2 . 63 Kondoros. A Tócóval egyesült és tovább haladó vízfolyás Debrecentől Keletre. A parlaghi és napkeleti bellegelő új földek vizeit levezető, sokszor szélesen elterülő vízfolyás, mely Mikepércs mellett elhaladva Sáránd határában egyesül a Tócóval. A Kondoros veszi fel Parlaghon a Fekete-rét, lejjebb a Csukás, Perzse, Kondoros-lapos, Széles-rét, Csonkási laposok és a Pércsi laposok vizét. Hossza Parlagtól a Tócóval történő egyesüléséig 27 850 m. Esése 1,5 m km, tehát jóval sebesebb, mint a Hortobágy, a Kadarcs, vagy a Tócó alsó szakasza. Ezért a Kondoros mellett nincsenek mocsaras területek. A Kondoros mellékét is megszállta a letelepedő magyarság, itt is találunk számtalan a középkorban még virágzó - ma már csak nevében élő települést. A Perzse dombra telepedett Szalóksámson nevét egy határjárással kapcsolatos jegyzőkönyv említi 1347-ben. 64 Lejjebb volt Pac (Poch) falva, de tudunk Kondoros, Facsát (Fachat) nevű birtokról is. A debreceni gubások a XVIII. század közepén a Kondoros egyik mellékágára telepítették káliójukat. A Kondoros hossza 30 km, vízgyűjtője 234 km 2 . 65 A Kondoros szabályozása és tehermentesítése érdekében Debrecen város mérnöke a XVIII. század közepén egy árkot ásatott, melyet róla Kádár árkának neveztek el. Ez a vízfolyás a Szíkigyakor, Csukás, Nagycsere és Fancsika mellett elhaladva még Debrecen határában egyesül a Kondorossal. Hossza 13 350 m, esése kilométerenként átlag 1 méter. Ördögárok. Ez a kideríthetetlen eredetű alföldi nagy földművek maradványa, melyek itt-ott Debrecen területén is felfedezhetők. Szalók-sámson, Túr-sámson Hajdúsámson és Ároktelek hármas határában szalók-sámsoni határjárók emlékeznek rá: „ad unum fossatum ark. vocatum," majd „in rippa ejusdem magni fossati intra per largium spaciem currando..." 66 . De 1444-ben is említik: A Csere szélén, a vámospércsi középső út mellett az Ördögárka partján Északról vagyon két haA jégkorszak nyomai Magyarországon. Természettudományi Közlöny 1875. VI. 465. p. Dunka Sándor: A Tócó völgy története. A Tócó völgy környezeti állapota és természeti értékei. 19-56. p. Debrecen 1997. A Magyar Nagylexikon Bp.,2000. adatai Város c. lap 1913. 3. szám A Magyar Nagylexikon Bp.,2000. adatai Anjou-kori Okmánytár V.48
