Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A védekezésről negyven év távlatából
Június 16. A foki-hídi munkahely irányítását 16-án délben vettem ismét át. Alig több mint két nap alatt itt mostoha körülmények között hatalmas munka készült erőltetett ütemben. A gyors apadás miatt a közvetlen veszély megszűnt, de érdekes módon most az okozott nehézséget, hogy a munkaütemet normálisra lassítsuk. Feleslegessé vált ugyanis a nem termelékeny és balesetveszélyes éjszakai munka, de 2-3 napig tartott, amíg a közerő állandó túlzott létszámban való felvonulását mérsékelni lehetett és csak olyan létszámot foglalkoztatni, amely a szűk munkahelyeken egymást nem zavarja. Június 25-re sikerült a munkaterületet olyan állapotba hozni, hogy végleges átépítésig az árvízi biztonságnak megfeleljen. Összefoglalva A rendkívüli hidrometeorológiai viszonyok miatt bekövetkezett, minden eddigi észlelést méteres nagyságrendben meghaladó árhullám ellen sikeres védekezést folytattunk, fel voltunk készülve még a ténylegesnél 30-40 cm-rel magasabb vízállás kivédésére is, mely - az előrejelzéssel ellentétben - szerencsére mégsem következett be. Az ezen a folyószakaszon szokatlan tartósságú magas vízállás káros következményeit a töltésátvágás okozta hirtelen apadással hárítottuk el. A védekezés során nyert legfontosabb tanulságok: A vésztározó feltöltésére a jövőben is csak a tározó alsó végénél javaslom a töltés megnyitni. Felső nyitás sokkal kevésbé hatásos, különösen a Sebes-Körös vízállására. A tározó vízszintje jelen esetben 1,4 m-rel a Berettyó nyitáskori vízszintje alatt alakult ki. Ha a nyitás áradó víznél történik, a tározó maximális vízállását mintegy 0,8-1,0 m-rel becsülöm alacsonyabbra, mint a nyitáskor fennálló Berettyó vízszint. A kérdés további részletes számítást igényel. Miután a vésztározó lecsapolóhálózat és zsilipjei megfelelő méretűre épültek (különösen a Pulykazugi zsilip) a jövőben szükségtelen, sőt helytelen lenne a terep legmélyebb pontjain megnyitni a töltést. A töltésmegnyitás gyorsan, biztosan és irányítottan csak kotrógéppel hajtható végre. A robbanás - a szükséges robbantólyukak nagy száma miatt - lassú és bizonytalan. Vélemények az 1970. évi kutasi vésztározásról 1. A vésztározó nyitásának körülményeit tényszerűen ismerő szakemberek körében mindig is egyértelmű volt, hogy a foki-hídi és körösladányi válságos töltésszakaszok sikeres védelme elválaszthatatlan volt a vésztározó megnyitásától. 2. Az 1970. június 15-i töltésátvágás gyakorlati példát mutatott arra, hogy hasonló vízjárású folyókon az LNV-t meghaladó árvízkatasztrófák vésztározással is kivédhetők. Határozottabban fogalmazva, a folyók alsó szakaszán elkerülhetők a töltéskoronameghágások. Örvendetes, hogy az azóta eltelt negyedszázad alatt több olyan vésztározó létesült, amelynek használatához jól hasznosíthatók a kutasi tapasztalatok. 3. A védekezés befejezése után a tapasztalati adatokra épített számításokkal megállapíthattuk, hogy 36 órával korábban a 6+000 szelvényben alkalmazott nyitással: -biztosan megelőzhető lett volna a Berettyó jobb parti töltésmeghágás, -elmaradhatott volna a 4,5 km-es nyúlgátnak rendkívüli, erőltetett munkával történt éjszakai építése, - nem fejlődött volna ki sem a foki-hídi, sem a körösladányi töltésszakasz kritikus állapota, - nem lett volna szükség a kernyei szivattyútelepnél végzett Pátria-lemezes szádfalazásra,
