Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében

Berettyó Vízhasznosító Társulat 1961-1966 Amint már korábban említettük 1961. szeptember 19-én a Kutas-Olyvös Belvízrendező Társulat a Biharkeresztesi Belvízrendező Társulattal egyesülve - Berettyóújfalu székhellyel — megalakította a „Berettyó Vízhasznosító Társulat"-ot. Az egyesült szervezet 70 818 kh érdekeltségi területen kezdte meg működését. A Társulat elnöke az egyesülés után Bottó Mihály lett. A szervezet feladatát az alapszabály 2. §-a a következők szerint határozta meg: a Társulat feladata érdekeltségi területén a belvízrendezés és a legelőhasznosítási munkák elvégzése, továbbá az öntözési lehetőségek felkutatása és azok megvalósítása. 1963-ban a Társulat tagjainak területe a következő volt: Biharkeresztes ÁG 8 608 kh Erdőgazdaság Hajdúsági 1 044 kh Vekerd Dózsa Tsz 1 737 kh Mezősas Egyetértés Tsz 3 095 kh Told Győzelem Tsz 1 646 kh Fúrta Petőfi Tsz 2 355 kh Berettyószentmárton Hajnal Tsz 5 706 kh Biharkeresztes Lenin Tsz 1 383 kh Biharkeresztes Rákóczi Tsz 3 204 kh Biharkeresztes Új Élet Tsz 1 595 kh Bedő Rákóczi Tsz 1 733 kh Darvas Új Világ Tsz 3 661 kh Bakonszeg Kossuth Tsz 1 354 kh Fúrta Kossuth Tsz 2 733 kh Nagykereki Kossuth Tsz 4 556 kh Összesen: 44 410 kh A Társulat tagjainak területe tehát 44 410 kh volt, az érdekeltségi terület viszont 70 460 kh. A társulati tagokat ugyanis 1 Állami Gazdaság, 1 Erdőgazdaság és 13 Tsz alkotta, miközben érdekelt volt a működési területen még további 1 Állami Gazdaság, 34 Tsz, 103 egyéni gazdálkodó és 6 egyéb szervezet, tehát összesen 15 tag mellett 144 érdekelt alkotta a Társulatot. A Társulat működési területének határa az alapszabály 3. §-a szerint: északon az Olyvös belvízcsatorna, az Ordögárki csatorna, a Kiskörös csatorna, továbbá Bojt és Nagyketeki községek északi közigazgatási határa, keleten a magyar-román országhatár, délen a ma-