Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Árvízmentesítés és belvízrendezés az egységes vízügyi szervezet létrehozása után

ni, hogy a szakaszon meder- és töltéskorrekciót hajtott végre, s a korrigált töltésszakaszt az előírt méretre építette ki. Ennek eredményeként egyre kevesebb töltésszakasz van a Berettyón, mely az árvízi előírásoknak nem teljesen felel meg. A Berettyó—Sebes-Körös vidékének árvízvédelmi térképe 2000-ből Azonban a töltéskorrekciók végrehajtásának is volt egy feltétele, a mentesített terület nagyságának meg kellett egyeznie a hullámtérbe került földterület nagyságával. Ez természetesen kisajátításokkal járt. Szomorú volt látni, hogy a mezőgazdasági üzemek igyekeztek minél nagyobb földterületet beadni a hullámtérbe - vagyis megszabadulni a termőföldtől, - hogy az ezért kapott költségtérítést zárszámadásaikba beépíthessék, s jövedelempótlásra felhasználhassák. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna védtöltése a jelenlegi szinten is elfogadható, mert elsősorban belvizek tárolására szolgál, s az ágotai vészelzáró műtárgy 2001-ben történt megépítésével ma már teljes biztonságot ad. Belvízrendezés, melioráció A belvízrendezés jelentőségét talán a XX. század embere tudta volna leginkább értékelni, ha egyáltalán foglalkozott volna vele. De miután két évszázad mérnökei és kubikosai a belvizek rendezését végrehajtották, így a XXI. század embere elődeitől már mindent készen megkapott, talán ezért is hanyagolja el a megfelelő intézkedéseket a belvíz elleni felkészülésre. Elcsodálkozik azon, mikor a médiából megtudja, hogy milyen nagy területet borít az országban belvíz, de annak nagyságrendjét talán érzékelni