Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
IV. A "Tisza-regulázási" tervekről
mennyibe kerül, és ki viseli a költségeket?! A Tisza-szabályozási gondolat fontos népszerűsítője a HELMECZY Mihály által szerkesztett „Jelenkor” című, heti két alkalommal megjelenő hírlap volt. A lap hátterében SZÉCHENYI István állt, aki politikai gondolatait, vitairatait leggyakrabban a Jelenkor hasábjain jelentette meg. Az újság minden árvízzel, vízimunkával kapcsolatos véleménynek szívesen adott helyet. Számtalanszor olvasható a szerkesztő kérése a vidéki tudósítókhoz, hogy az árvizes eseményekről küldjenek részletes beszámolót, és az egyes alakuló társulati ülésekről tájékoztassák a nagyérdemű olvasóközönséget. A további tárgyaláshoz nem árt vázlatosan felsorolni, mely tervek, illetve tervpalánták tudták áttörni az akkoriban még kezdetleges sajtókommunikáció falait, és eljutni legalább a szakmai nyilvánosságig. GALAMBOS Sámuel, Ung vármegye mérnöke „Nyilatkozat a Tisza-szabályozása iránt” (1846) című munkájában az árvizek csökkentésére a Szamost Szatmártól Debrecen, Kunmadaras, Tiszabura irányába vezette volna a Tiszába. A hazai birtokosság előtt jelentős szakmai tekintéllyel bíró BESZÉDES József Kerecsen-Komoró közötti átvágási tervével is sokáig bíbelődtek a megrendelő Zemplén megyei urak, és a későbbiekben csak nehezen tudtak róla lemondani. A terv egyik kritikusa szerint: „szinte Eris almájaként izgatta az érdekeltek kedélyeit”. BESZÉDES terve (amely még 1841-ben készült) ugyanúgy nem illett bele a VÁSÁRHELYI-féle átvágás-töltésezési programba, mint a másik jeles szakember, LÁM Jakab elképzelése. LÁM Jakab KECZKÉS Károly, VÁSÁRHELYI Pál utóda a Tisza- szabályozási munkák élen kassai kerületi mérnök abból indult ki, hogy VÁSÁRHELYlék tévesen vették fel a tokaji szorulatban jelentkező árvízi csúcshozamot másodpercenkénti 3200 m-^-re, mert a Tisza és mellékfolyói - szerinte - ennek közel ötszörösét viszik Tokajhoz. (Ez egyébként alapos tévedés!) Ezért az árvízi hozam megosztására Verőcénél akarta kivezetni a Tisza vizének egy részét egy árapasztó csatornán át, amely útközben felvette volna a Túr, Szamos, Kraszna vizének egy részét, és az egykori Os-Tisza medrében, az Ér- Be retty ó-Körös völgyén keresztül Csong- rádnál csatlakozott volna vissza a Tiszába. 95
