Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
IV. A "Tisza-regulázási" tervekről
Meg kell jegyezni, bogy ez a támogatás főként VÁSÁRHELYI Pál 1846. áprilisi váratlan elhunyta után erősödött meg, de annyira soha nem tudott LÁM tábort gyűjteni maga mögé, hogy reális alternatívaként foglalkozzon vele a Tiszavölgyi Társulatban tömörültek többsége. VÁSÁRHELYInek a sorból való kidőlése érthető aggodalmat keltett SZÉCHENYI- ben. Hogy az áprilisi közgyűlés nem fog döntést hozni a műszaki terv ügyében, az ezek után már biztos volt. A Tisza-szabályozás vezéralakjainak szövetségiévé le, amelyet VÁSÁRHELYI Pál halála után SZÉCHENYI kezdeményezésére írtak alá Félő volt azonban, hogy az elbizonytalanodás is úrrá lesz az érdekelteken, ezért Széchenyi a legbefolyásosabb társulati tagokat (a központi választmány 21 tagját) egy olyan okmány aláírására kérte fel, amely minden visszautat, munkától való eltántorodást kizár. „A Tisza völgy: fajtánk bölcsője. Saját magukhoz hűtlenekre nincs áldás. Mennél több nehézség gördül elé, annál nagyobb szilárdságra fejük a férfiúi erő. Mi alulírtak ennélfogva... mennyire tőlünk telik - arassunk bár köszönetét, bár ne, s mutatkozzék siker még éltünkben, vagy ne... mi legalább az egész közös hazára nézve ollyannyira üdvös czél elérhetése végett lelvállalt ebbéli tisztünkben crnycdctlcn buzgalommal és csüggedni nem tudó állhatatos közremunkálással akarunk és lógunk bármclly előfordulható akadályok daczára erőnk szakadtáig hűn és becsületesen eljárni. Pest april 11-dikén 1S46.” SZÉCHENYI - akinek a Tisza-szabályo- zással kapcsolatban az volt az elve, hogy aki a terveket készíti, az legyen a munkák legfőbb irányítója - rögtön új vezérmérnök után nézett, s már április végén sikerrel kérte a nádortól KECZKÉS Károly- nak, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság hajózási mérnökének átirányítását a Vukovár-Fiumei Vasúttársaság építkezései műszaki vezetésétől a tiszai munkákhoz. Ezzel a lépéssel óhatalanul megzavarta politikai vetélytársának, KOSSUTH Lajosnak köreit, aki alig néhány héttel korábban a „Hetilap” hasábjain iparkodott KECZKÉSt megnyerni nagy vasúti vállalkozása számára. KOSSUTH lapja, a „Hetilap” a Tisza-szabályozást és a Vukovár-Fiumei vasútépítkezést testvérvállalkozásoknak tekintette, amelyeknek az ország anyagi gyarapodásában meghatározó szerepük van. A hírlap érthető büszkeséggel szólt arról (még április elején), hogy a hazai vízmérnöki kar két kiválósága VÁSÁRHELYI és KECZKÉS a két kiemelt vállalkozás műszaki irányítója. KECZKÉS „elhódítása” SZÉCHENYI és KOSSUTH ellentéteinek poharában egy 97
