Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
IV. A "Tisza-regulázási" tervekről
és Adige folyók szabályozása, valamint más kultúrmérnöki munkák. PALEOCAPA 1846-ban megjelentetett könyvének címoldala PALEOCAPA az itáliai szabadságküzdelmekben részt véve politikai pályára is lépett (1848 és 1859 között több piemonti kormányban volt közmunkaügyi miniszter). Ettől függetlenül a Tisza- szabályozással összefüggő szerepére a későbbiekben is büszke volt. Nyilván ennek tudható be, hogy az 1846-ban magyarul, majd egy évvel később olaszul megjelentetett szakvéleményét 1861-ben Milánóban újra kiadatta. Amikor 1846 augusztusában PALEOCAPA csatlakozott SZÉCHENYI Istvánhoz, aki nevezetes tiszai gőzhajó-útjának során a Tisza-völgyi birtokosokat és városokat látogatta végig a Tisza-szabályozás ügyének ébrentartásáraa sovány, betegesen törődött külsejű mérnök először nem a legjobb benyomást tette a gőzhajó utasaira. „Mi alighanem bőrével fogunk csak elszámolni utunk végén ” szólt Széchenyi Kovács Lajoshoz, a Tiszavölgyi Társulat titkárához. A kezdeti bizalmatlanság azonban gyorsan eloszlott. KOVÁCS Lajos visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy PALEOCAPA „mély tudomány és szakismeret mellett ritka míveltséggel bírt, felette munkás, igen közlékeny és mindig kedves társalgó volt. A hajóra szállt küldöttségek mind óhajtották a szaktudóst látni és vele szólni. О örömest mondta el nézeteit és mindig találóan oszlatta cl kétségeiket. Amikor az egyik küldöttségnek a töltésezés szükségét fejtegette, egy tudákos tag azon megjegyzést tette, hogy a töltések időnként nagy károkat is okoznak, mint például Hollandiában, hol egy töltésszakadás milliókat pusztított el. Hozzáfordult Palcocapa mutatva a nagy tiszai síkság pusztaságára: tudja-e mi itt a baj, amin éppen segíteni kell? Mi? - kérdezi a megszólított. - Az, hogy itt nem pusztíthat el milliókat a töltésszakadás!” Széchenyi PaleocapáíóI véleményének sürgős kifejtését kérte, hiszen közel- gett a debreceni nagygyűlés, ahol a műszaki terv felett kívántak dönteni, és még augusztusban - ünnepélyes külsőségek mellett - meg akarták kezdeni a munkákat. Mindehhez a Tiszavölgyi Társulat választmánya PALEOCAPA „áldását” is szerette volna megszerezni. PALEOCAPA a Tiszán csak a Tiszabő feletti szakaszt szemlélhette meg, s az azalatti Tisza-völgyre a véleményalkotáshoz egyelőre elegendőnek látta a felvett térképanyag áttanulmányozását. Igaz, fenntartotta magának azt a jogot, ha majd az alsó szakaszt is személyesen megismeri, akkor véleményét kiegészíthesse. Nos erre sor is került, mert ugyan munkáját éjt nappallá téve augusztus 16- án Sárospatakon befejezte, de rövidesen két „ Toldalék ’-kai is kibővítette, az egyi 89
