Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

IV. A "Tisza-regulázási" tervekről

és Adige folyók szabályozása, valamint más kultúrmérnöki munkák. PALEOCAPA 1846-ban megjelentetett könyvének címoldala PALEOCAPA az itáliai szabadságküzdel­mekben részt véve politikai pályára is lépett (1848 és 1859 között több piemonti kormányban volt közmunkaügyi minisz­ter). Ettől függetlenül a Tisza- szabályozással összefüggő szerepére a későbbiekben is büszke volt. Nyilván ennek tudható be, hogy az 1846-ban ma­gyarul, majd egy évvel később olaszul megjelentetett szakvéleményét 1861-ben Milánóban újra kiadatta. Amikor 1846 augusztusában PALEOCAPA csatlakozott SZÉCHENYI Istvánhoz, aki nevezetes tiszai gőzhajó-útjának során a Tisza-völgyi birtokosokat és városokat látogatta végig a Tisza-szabályozás ügyé­nek ébrentartásáraa sovány, betegesen törődött külsejű mérnök először nem a legjobb benyomást tette a gőzhajó utasai­ra. „Mi alighanem bőrével fogunk csak elszámolni utunk végén ” szólt Széchenyi Kovács Lajoshoz, a Tiszavölgyi Társulat titkárához. A kezdeti bizalmatlanság azonban gyorsan elosz­lott. KOVÁCS Lajos visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy PALEOCAPA „mély tudo­mány és szakismeret mellett ritka míveltséggel bírt, felette munkás, igen közlékeny és mindig kedves társalgó volt. A hajóra szállt küldöttségek mind óhaj­tották a szaktudóst látni és vele szólni. О örömest mondta el nézeteit és mindig találóan oszlatta cl kétségeiket. Amikor az egyik küldöttségnek a töltésezés szük­ségét fejtegette, egy tudákos tag azon megjegyzést tette, hogy a töltések időn­ként nagy károkat is okoznak, mint pél­dául Hollandiában, hol egy töltésszakadás milliókat pusztított el. Hozzáfordult Palcocapa mutatva a nagy tiszai síkság pusztaságára: tudja-e mi itt a baj, amin éppen segíteni kell? Mi? - kérdezi a meg­szólított. - Az, hogy itt nem pusztíthat el milliókat a töltésszakadás!” Széchenyi PaleocapáíóI véleményé­nek sürgős kifejtését kérte, hiszen közel- gett a debreceni nagygyűlés, ahol a mű­szaki terv felett kívántak dönteni, és még augusztusban - ünnepélyes külsőségek mellett - meg akarták kezdeni a munká­kat. Mindehhez a Tiszavölgyi Társulat választmánya PALEOCAPA „áldását” is szerette volna megszerezni. PALEOCAPA a Tiszán csak a Tiszabő fe­letti szakaszt szemlélhette meg, s az azalatti Tisza-völgyre a véleményalkotás­hoz egyelőre elegendőnek látta a felvett térképanyag áttanulmányozását. Igaz, fenntartotta magának azt a jogot, ha majd az alsó szakaszt is személyesen megismeri, akkor véleményét kiegészít­hesse. Nos erre sor is került, mert ugyan munkáját éjt nappallá téve augusztus 16- án Sárospatakon befejezte, de rövidesen két „ Toldalék ’-kai is kibővítette, az egyi 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom