Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

III. Az átfogó vízimunkák előkészületei

kormány anyagi támogatását megnyer­jem. Nem érdekelt engem a titulus, nem kell nekem bécsi napsugár! Úgy hi­szem, egy kissé magam is világítok, mint a Szent János bogár, s ha nem úgy vi­selkedik a kormány, ahogy mi akarjuk, akkor magam is tüstént odább állok! ­A gróf záró szavait a jelenlevők nagy lel­kesedéssel fogadták, de azt azért meg kell jegyezni, bogy az alapító okiratot Borsod és Bihar vármegyékből jelenlévő fényes küldöttségből senki nem írta alá. A Bor­sodiak úgy vélték, hogy addig a Tisza- szabályozás őket nem érdekli, amíg a folyó jobboldali mellékfolyóinak rende­zése nem része az általános tervnek. A Bihariak pedig a Berettyó- és a Körös­szabályozást sürgették. A jelenlévők en­nek ellenére a jól végzett munka örömé­vel ültek asztalhoz, majd a kitűnő ebéd elfogyasztása után megalakították az egyik első tiszai ármentesítő érdekeltsé­get: a „Tisza-Dobi társulat”-ot. Tisza völgyi Társulat megalakulása A tiszai utazásnak a társulatok szervezé­sén kívül más előnyei is voltak. Mint az a SZÉCHENYI előadásairól szóló tudósítá­sokból kitűnik - lényegében már készen állott előtte az egész vízszabályozási munka politikai-gazdasági konstrukciójá­nak elvi alapvetése, ugyanakkor a helyi érdekek megismerése számos használható gondolattal csiszolta az ügy kivitelére nézve már meglévő elképzeléseit. Nem véletlen, hogy az „Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illető­leg” című röpiratának kéziratát első tiszai körútja után véglegesíti, hogy az az 1846. ,,... a dolog sikerére az szükséges,hogy az egész Tisza völgye, minden legkisebb bitangféle rézs nélkül, mellyen aztán minden bizonnyal beütne a farkas, egy compact társulati szerkezetben áll- • » jón... (Gróf SZÉCHENYI István, 1846) januári pesti nagygyűlésre nyomtatásban megjelenhessen. A Tisza-völgy szabályozása érdekében tervezett munkálatok végrehajtására a legcélravezetőbb szervezeti formának az egyéni és közösségi érdekek egybehan­golásán alapuló társulatot találta Széchenyi. Az előzmények ismeretében talán nem meglepő, hogy a tiszai társulatok szerve­ződésének híreit az ellenzéki sajtó tar­tózkodással fogadta, mivel a társulati gondolat kezdetben a konzervatív körök­ben volt népszerű. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom