Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

III. Az átfogó vízimunkák előkészületei

Ha ma a magyar reformkor történetére gondolunk, iskolai tanulmányainkból, politikusok, szónokok, jeles költők neve és arca ötlik fel emlékezetünk rétegeiből. Természettudósokkal és mérnökökkel - talán az egy VÁSÁRHELYI Pált kivéve - alig tudjuk e kort öszekötni. Pedig a maguk területén kifejtett kitartó és szorgos munkálkodásuk legalább annyira hozzájárult a reformkor politikai, gazdasági és kulturális pezsgéséhez, mint az ország- gyűlések és a megyei közélet méltán hírneves reformereinek tevékenysége. Mérnökeinkhez az utókor nem volt különösebben hálás, még a nevesebbek közül is sokat elfeledett. A Tisza legnagyobb tér- képezőjének, - LÁNYI Sámuelnek - neve kevésbé ismert mérnökként, mint festőművészként.

LÁNYI Sámuelnek, a Tisza-mappáció főnökének önarcképe, amelyet ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őriz

Itt tehát az alkalom, hogy az eddig említetteken kívül a legkiválóbbak nevét 60

megörökítsük: HlERONYMI Ottó Ferenc, KOMNENOVICH Sándor, NlKOLKA András, Perleberg Gusztáv, Peterek János, Pribék Béla, Rauschmann Gusztáv, ReiTTER Ferenc, SASKU Károly, TÓTH Antal, Leonhard ZORNBERG báró. Valamennyien az Institutumban végzett mérnökök voltak.

Az is a szomorú tények sorába tartozik, bogy a Tisza-szabályozás előkészítésének nagy munkáját idehaza is csak évszázados késéssel, az utóbbi évtizedekben kezdik értékelni. Pedig ez olyan nagyszerű munka volt, hogy a külföldi szakemberek, amikor megismerték, csak a legnagyobb elismeréssel és csodálattal szóltak róla.

Amikor 1850-ben Ferdinand MlTIS miniszteri biztosnak, - a bécsi főépítészeti hivatal vezető tisztviselőjének - kezébe kerültek a tiszai felmérések adatai és térképei, a csodálattól eltelve a következő kijelentést tette: „ én azt gondoltam, hogy csak a Duna van ilyen részletesen felvéve, s íme a Tisza is milyen gazdag!... ha nekünk ily gyűjteményünk, adatok halmaza lenne csak egy patakról is, nem volna Európának egy zuga sem, hol dicsőségünket nem hangoztatnánk és kincsünket érvényre hozni ne törekednénk. ”

A folyómederben kialakuló, hajózást megnehezítő gázlók típusai