Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

Időrendi táblázat

1888. Az évszázad legnagyobb árvize vonul le a Tisza völgyében. Az ár tetőzési magassága a felső és közép Tiszán több helyen egészen 1970-ig mértékadó árvízszint volt. A Tisza és a Körösök völgyében közel 3000 km2-nyi ártér került víz alá. Az árvízi tapasztalatok alapján újra meg kellett állapítani az egységes és biztonságos töltésméreteket.

1894-1906. A KVASSAY-féle Tisza-szabályozási korrekciós program első időszaka. Az addig elvégzett és befejezett munkák hatására a Tisza félévszázaddal korábban megbolygatott vízjárása ismét kiegyensúlyozottá vált.

1896. Az osztrák-magyar, a szerb és a román uralkodó jelenlétében átadják a forgalomnak az al-dunai Vaskapu-csatornát, amely a kor egyik legnagyobb kelet-európai víziútépítési vállalkozása volt.

1904-1940. A folyó hajózhatósága érdekében megkezdik és befejezik a Tisza kisvízi szabályozását.

1914-1918. Az első világháború. Magyarországon a mérhetetlen emberi és anyagi veszteséghez, a háborút követő békekonferencia által kirótt területi veszteséget is hozzá kell számítani.

1919. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Tiszán és a Körösökön rendkívüli árvíz vonult le, amelynek szintje a Körösökön 1970-ig mértékadó árvízszint volt. A hősies védekezés a hadiállapot ellenére is eredményes volt.

1925. A Fehér-Körös romániai szakaszán bekövetkező gátszakadások súlyos árvizeket okoztak. Ez hívta fel a figyelmet az árvédelem terén szükséges nemzetközi együttműködésre.

1930. Az állami vízügyi szolgálat főnökének, SAJÓ Elemérnek „Emlékiratba nagyszabású programot adott az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére és a Tiszántúl öntözésének előkészítésére.

1931. A gazdasági világválság hatása Magyarországot ebben az esztendőben érinti a legsúlyosabban. Az ipari termelés 24%-kal marad el a válság előtti csúcshoz képest, és ez több mint 30%-os munkanélküliséget eredményezett.

1937. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszályok tapasztalatán okulva az ország- gyűlés az „öntözési törvény” megalkotásával lehetőséget ad arra, hogy az Alföldön újabb beruházásokkal az öntözéses gazdálkodás gyökeret verjen. A törvény alapján életrehívott Országos Öntözésügyi Hivatal első elnökévé KÁLLAY Miklóst nevezik ki.

1938-1941. Az egykor Magyarországhoz tartozó felvidéki és kárpátaljai területek visz- szacsatolásával lehetővé válik a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőterületén, a vízenergia völgyzárógátas hasznosítása és az öntözővizek tározása. Az elképzelések kidolgozására és megvalósítására létrehozzák az Országos Vízerőügyi Hivatalt.

173