Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
I. A szabályozás előtörténete
Az árterek a török hódoltság idején „Látván azcrt AH: hcában sürgeti Kemény okosságát mert meg nem győzheti, A visszatérésre dobjait ütteti Az honnét jött, hadát meg oda vezeti. Ezek alatt Kemény Zemplénnél mulatott, Ho! a Bodrog s Tisza jó sáncot adhatott Oda az ellenség könnyen nem juthatott, Minden károk nélkül népe maradhatott. ” (Gyöngyösi István, 1693) A török időkben az ártéreken folytatott gazdálkodás, - amelyben a gulyákban, ménesekben, csordákban, nyájakban és kondákban szabad ég alatt űzött állattartásnak is meghatározó szerepe volt - súlyos veszteségeket szenvedett. Ebben az alföldi harcok dúlta másfél évszázados korszakban, nemcsak a hadicselekményekkel együtt)áró szenvedések sanyargatták a falvak lakóit, hanem a rendszertelenül végzett vízi beavatkozással együttjáró elmocsarasodás kártételei is. Az ártereken kettős folyamat járult hozzá a török időkben az elmocsarasodás növekedéséhez és annak addig nem látott mértékű kiterjedéséhez. A XVI-XVII. század európai éghajlatváltozása - az úgynevezett „kis jégkorszak” eleve csapadékosabb és hűvösebb időjárást eredményezett, mint az azt megelőző évszázadokban. Az említett időszak túlnyomó részében nagy árvizekről tudósítanak a krónikák a Duna és a Tisza vízvidékén egyaránt, tehát ennek, és nem a török pusztításnak az eredménye a bodrogközi és beregi vízbőség. Mindez eleve megnehezítette az ártéri vízelvezetés - egymással össze nem függő - korábbi rendszereinek (amúgy is összehangolatlan) működtetését. Az ebből fakadó gondokat tetézte, hogy a királyi Magyarország területén a DÓZSA-féle jobbágyfelkelés leverését követő feudális megtorlás és a jobbágyok terheinek növekedése (az erdő- és vízhasználati illetékek, valamint a földesúri majorsági gazdálkodás térhódítása) elvette a parasztok kedvét a szántóterületek védelmétől. így azután tavaszonként egyre több terület került víz alá, és vált a későbbiek során használhatatlanná, majd fokozatosan mocsárrá. Védelmi jellegű vízimunkálatok a török korban Ez történt a Felső-Tisza vidéki tájakon, ahol az ősi fokok, fokrendszerek sok 15