Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon
vízgazdálkodási rendszer fenntartásávával miként lehetnek versenyképesek a 3,6 millió hektáron gazdálkodó paraszti gazdaságok. Mindez előrevetíti a hazai vízgazdálkodás rugalmas alkalmazkodásának kérdését. Közép-Tiszántúl belvízrendezése és belvízi szivattyútelepei A 19. század utolsó harmadában, az ármentesítés előtehaladtával párhuzamosan, egyre nagyobb gondot jelentett a birtokosoknak a belvizek megjelenése. Kezdetben a megásott csatornákkal a gravitációs vízlevezetésre helyezték a hangsúlyt, s ennek megfelelően az egyes belvíztendszerekben zárószerkezettel ellátott torkolati zsilipek épültek. A befogadó magas vízállása esetén azonban a zsilipeket zárva kellett tartani, s ez nemegyszer súlyos belvízi elöntéseket jelentett. Ekkot a fokozatos levezetés elvét étvényesítették, ami azt jelentette, minden birtokos köteles volt addig a birtokán túrni az elöntést, ameddig engedélyt nem kapott a levezetésre. Az alapgondolat az volt, hogy senki nem engedheti büntetlenül a szomszéd birtokára a vizet, de ha mégis ezt teszi, Belvízi szivattyútelep gépei akkor kártérítési kötelezettsége van. Ezeket a módszereket a szükség hozta magával, de igazából nem jelentettek kiutat a belvízi helyzetből. Az igazi megoldást a szivattyútelepek üzembeállítása jelentette 20 . Ezekkel akkor is vizet lehetett átemelni a befogadóba, ha annak magas vízszíne nem tette lehetővé a gravitációs beeresztést. A szivattyútelepek hatásfoka a műszaki fejlődéssel párhuzamosan egyre javult, s telepítésük költsége is csökkent, ezért a 19. század végén az ország síkvidéki tájain egyre gyakrabban lehetett találkozni a gőzüzemű szivattyútelepek magas téglakéményeivel. A technikai haladás az 1920-1930-as években kezdte kiszorítani a gőzüzemű berendezéseket, s megjelentek a dízelmotorral hajtott szivattyúk. Ez persze nem jelentette azt, hogy a szocialista korszakban már nem működtek volna gőzszivattyúk, de fokozatosan Az ország első gőzüzemű szivattyútelepét 1878-ban a Sajfoki-csatorna torkolatánál építették meg. Az eredeti angol gépekkel felszerelt telep ma védett műszaki emlék.
