Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
A hajóutak javítása céljából 1942-ben újjászervezték a Tiszai Állami Kotrások Vezetőségét, amelynek illetékességi köre a Körösökre, a tápéi hajójavító műhelyre és egyes belvízlevezetési feladatokra is kiterjedt, mint az előbbiekben jeleztük.25’ 1943-ban megszervezték a Dunai Állami Kotrások Vezetőségét is. Az első évben - kettős névvel - a Soroksári Duna-ág Munkálatainak Kirendeltségével működött együtt, majd önállósult. 1944-ben a kirendeltség olvadt be a kotrásvezetőségbe, amely így partbiztosítási, árvízvédelmi munkákkal is foglalkozott, valamint kezelte a kikötőt és a hozzá tartozó műtárgyakat.254 Személyzete MATTYASOVSZKY Gyula min. osztálytanácsos vezetésével a kirendeltségből került át.255 1945-ben a folyammérnöki szolgálat felügyelet alá összesen 2400 km folyószakasz tartozott, ebből szabályozási müvekkel rögzített szakasz 560 km volt. A víziúthálózat hossza 1105,3 km, ebből mindkét irányban hajózható 951,8 km, egyirányban 153,5 km. A dunai kikötők és rakodók száma 21, a tiszaiaké 5 volt.256 A vízerőhasznosítás kérdése a két világháború közti időszakban, az 1920-as, 1930-as években nem kapott országos szerepet. Érintőlegesen a minisztérium illetőleg az Országos Öntözésügyi Hivatal foglalkozott ezzel a problémával, azonban itt csak az elsődlegesen öntözési célokat szolgáló tiszalöki vízlépcső és a békésszentandrási duzzasztó vízerőhasznosítását tanulmányozták. 1938-1943 között SABATHIEL Richárd tervei szerint megépült a Hernádon a kesznyéteni vízerőmű, évi 23,5 millió KWh energiatermeléssel. (Ez jelenleg is Magyarország második legnagyobb vízerőtelepe.)257 Az 1927-ben üzembe lépett tassi vízerőtelep teljesítménye 700 KW volt.258 A két nagyobb erőművön kívül történtek lépések a vízerőhasznosításra a Rába felső szakaszán is. 1930-ban Körmenden 268 kWh teljesítményű erőmüvet helyeztek tizembe,259 az 1905-ben épült szentgotthárdit 1919-ben 254 kWh teljesítményűre, az 1919-ben létesített csörötnekit 1930-ban 241 kWh teljesítményűre bővítették, és 1924-ben korszerűsítették az ikervári vízerőművet is.260 Nem került sor azonban több nagyszabású terv megvalósítói
