Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
A Tisza hajóforgalmát új kikötők építésével igyekeztek növelni. 1931-1937 között épült meg a szolnoki kikötő és gabonatárház,240 1940-1943-ban a békési kikötő. Itt azonban nem fordultak meg kereskedelmi hajók, és csak a vízügyi szolgálat céljait szolgálta a tápéi téli kikötő is. A tiszai hajózás fejlődését akadályozta, hogy a dunai víziutat csak nagy kerülővel, az országhatáron keresztül érték el. így Budapestről a Tiszántúlra történő szállítás vasúton még az átrakási költségekkel együtt is olcsóbb volt.241 A Dunán a két világháború között kisvízszabályozásra és néhány kiegészítő munkára került sor. A Rajka-Gönyü Duna- szakaszon - az 1899-ben megkezdett kisvízszabályozást - nagy erővel folytatták. A munkát a magyar és csehszlovák műszaki szervek esetenkénti egyeztetései előzték meg, míg 1937-ben általános vízügyi egyezményt kötöttek. Az ennek alapján létrehozott - már említett - közös műszaki bizottság ettől kezdve tervszerűen irányította a Duna határszakaszának szabályozását. Gönyü és az Ipoly torkolata között a helyi árvízvédelmi töltéseken kívül egyes községek, ipartelepek érdekében kisebb partbiztosításokat építettek. A Garam hordalékából keletkezett gázlót 1943-ban kotrással és 2 jobb parti sarkantyúval szüntették meg. Az Ipoly torkolata és Budapest között a bal parton a fővárosi kutak védelmére létesítettek partbiztosításokat, a Váci- és Szentendrei-Duna-ág találkozásánál azonban a Duna elzátonyo- sodott. Itt 1923-ban építették meg a megyei vezetőművet és annak keresztgátját. Budapest és Dunaföldvár között a középvíz szabályozása párhuzamművek segítségével a századfordulón megtörtént. 1910-től e vezetőmüveket a partba keresztgátakkal kötötték be, és folyamatosan kiépítették a mellékágakat elzáró keresztgátakat is. Az ercsi kanyar szabályozását 1941-1949 között végezték el. Megépült Ercsi község rakodója, a medret pedig jobb- és balparti sarkantyúkkal szűkítették. Az 1941-es árvíz után az Apostag-Dunaegyháza közti kanyar szabályozására került sor. A Dunaföldvár és a déli ország97
