Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

4. Vízimunkálatok a két világháború közöt

tént, ahol az 1926-os árvíz után nagy belvízkárok keletkeztek. 1926— 1928-ban helyezték üzembe a patkányosi, révfalusi, pataházi, majd 1930-ban a lipóti szivattyútelepeket, részben benzinmotoros, részben elektromos meghajtással.186 A Rábaszabályozó Társulat belvíz- rendszerét 1932-ben a pinnyédi elektromos szivattyú beállításával fejlesztette, majd 1940-ben Rábcakapinál, 1941-ben Tárnokrétin Diesel-meghajtású, 1,32 m3/sec teljesítményű szivattyútelepeket építettek.187

Mint ismeretes, a Soroksári Duna-ágat 1876-ban, a fővárosi Duna-szakasz szabályozása során a gubacsi gáttal elzárták. Mivel a tápláló zsilip mérete nem volt megfelelő, a folyóág elmocsarasodott. Ezen segítendő, 1908-tól új zsilip épült, melyet később KVASSAY- ról neveztek el. A vízhozam növekedése miatt szükség volt az 1930- as évektől a Csepel-szigeti belvízszabályozásra, a töltések mögötti szivárgó vizek levezetésére. Ennek érdekében 1930-ban megépült a csatornahálózat és a dömsödi szivattyútelep.188

A Dunavölgyi-Főcsatorna megépítését követően került sor Borota, Jánoshalma, Bácsalmás határában a kígyóséri belvizek szabályozására, és ekkor épült ki a 24 400 ha-os igazi belvízrendszer Vaskút, Gara, Hercegszántó határában.189

A Tisza-völgyben az ármentesített Tisza-Szamosközi öblözet szabályozása volt a legfontosabb belvízrendező munka. A belvízártér összesen 118 367 ha-t tett ki, amelynek mentesítésére az érdekeltek 5 millió pengő államsegélyt kaptak. Az öblözetet az 1926-ban szabályozott Túr folyó két részre osztotta. A keleti ártér vizeit a Pa- lád-Csécsei-főcsatorna a Tiszába, az egyik mellékvízfolyás, az Öreg-Túr a szabályozott Túr folyóba vezette. A nyugati belvízártéren a régi meder kimélyítésével megépítették a 64 km hosszú Túr- belfő-csatornát, és a mellékcsatornákkal az ország legsűrűbb belvízcsatornarendszerét alakították ki.1911

Az 1930-as évekig a társulatok jelentős belvízlevezetési munkát végeztek el. A Duna völgyében 347 831 ha, a Tisza-völgyben pedig 1 001 158 ha volt a mentesített terület, ami a következőképpen oszlott el a nagyobb társulatok között:

79