Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
A Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal irányításával hajtották végre a Zagyva és a Tárná szabályozását. A Tárná torkolati szakaszánál már 1873-ban töltéseket építettek, majd az Alsó-Tarnavölgyi Vízitársulat Kál és Jászdózsa között az egész folyószakaszt töltésekkel fogta közre. Az 1940-es években a Tápiót és a kisebb vízfolyásokat is szabályozták. A Zagyva mellett a balparti töltések a Ti- sza-völgy ármentesítése során épültek, míg a jobbparton 1923-1929 között a Szolnok-Zagyvarékasi Társulat emelt töltést. Az 1940- 1941-es árvizes esztendők után az Apctól torkolatig terjedő szakasz átfogó szabályozása kezdődött meg, amelynek irányítására 1942-ben létrehozták a Zagyvaszabályozási Kirendeltségei. A medret kotrással bővítették, 8 helyen átvágásokat is létesítettek. A munkát a háború szakította félbe.183 Több vízfolyás rendezését és a környező területek lecsapolását segítette elő a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal is. 1922-1926-ban tisztogatták a Tárná eredővizei közül a recski ágat, majd az 1928-ban készített tervek alapján - állami támogatással - a péter- vásári ág szabályozására került sor. A Tárná mellékvizei közül a Gyöngyösi-patakról a kultúrmérnöki hivatal 1918-ban és 1930-ban készített tervet. A szabályozás elsősorban Gyöngyös város érdekeit szolgálta. Itt a kitisztított medret kőburkolattal látták el, a felső szakaszon pedig eséscsökkentő gátakat építettek. A Sajó szabályozására a törvényhozás 1929-ben biztosította az állami támogatást. 1930-1935-ben néhány kanyart átvágtak és töltéseket építettek, de amikor a pénz elfogyott, a munka megakadt. 1943-tól külön Sajócsatornázási Kirendeltség működött, amelynek feladata a hajózás érdekeinek előmozdítása lett volna, de a háború miatt már nem végzett érdemi munkát.184 A Sajó mellékvizei közül 1926-tól rendezték a Szinva lillafüredi szakaszát, majd Miskolcon az 1940-es évektől újabb munkálatokra került sor. A Szuha ártere 1340 ha-t tett ki, a patak eredeti hossza pedig 53 km volt. Ezt a szabályozás során 13 km-rel csökkentették. Az 1930-as években megkezdődött a Bódva medrének rendezése, azonban a munka nem fejeződött be. Félbemaradt a Hernád szabályozása is, amelynek teljes 77
