Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
sára Szekszárdon építésvezetőséget hoztak létre.154 A kotrás ennek ellenére rendkívül lassan haladt.155 A két világháború között be kellett fejezni a Lajta szabályozását is. 1911-ben megalakult a Lajta Vízrendező Társulatnak'56, azonban sem elegendő pénze, sem megfelelő munkaereje nem volt a közel 3500 ha ártér mentesítéséhez.157 Végül sürgős beavatkozásra volt szükség a nicki Rába gátnál is. A Rábaszabályozó Társulat kezelésében lévő ősi vízosztómüvet 1904-ben újjáépítették, de 1925-ben újra árvíz áldozata lett.158 A Kis-Rába vízellátása így nem volt megfelelően biztosított, ugyanakkor a megnövekedett vízmennyiség a folyó főágában okozott gondot. Hiába álltak rendelkezésre újjáépítési és egyúttal vízerőhasznosítási tervek, pénz- és munkaerőhiány miatt itt sem került sor érdemi intézkedésre. 1929-től mindkét probléma megoldódott. A kereset nélkül maradt mezőgazdasági munkások sorra jelentkeztek az egyes vállalkozóknál és társulatoknál, hogy olcsó napszámért dolgozzanak. 1929 őszén a Rábaszabályozó Társulatnál 378, a Lajtánál 367, a Siónál 418, a Kaposvári Társulatnál 337 fő volt,159 és számuk még tovább is emelkedett.160 A munkát a kormány pénzzel támogatta. Az említett 1929. évi 3. te. a nicki duzzasztó építésére a Rábaszabályozó Társulatnak 1 millió pengőt engedélyezett államsegély és kölcsön formájában. Állami pénzből történt a Sió meder bővítése, és kapott segélyt a munkához a Lajta Vízrendező Társulat is. A Kapos és Sárvíz medrének bővítését államkölcsönnel oldották meg. Az intézkedések nyomán befejeződött az évek óta tartó Sió bővítés. Az új, hajózás számára is alkalmas meder a Kapos torkolata felett 50 nrVsec, a torkolat alatt pedig 90 m3/sec vizet volt képes elszállítani.161 1929 januárjában a munka Ozoránál folyt, és két év alatt sikerült a szekszárdi torkolatig eljutni. A meder bővítése megoldotta a Balaton vízszintjének szabályozását. 1941-ben megkezdték az új siófoki zsilip építését, és a Balaton mindkét partján egyre több kikötő segítette elő a vízisportot és hajóforgalmat.162 A Kaposvízi Társulat a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal segítségével 67 km hosszúságban bővítette ki a Kapos medrét. 71