Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

4. Vízimunkálatok a két világháború közöt

folyó mellett 64 334 ha vált mezőgazdaságilag művelhető területté.143

A borsodi nyílt árteret a Tisza 1932-ben elárasztotta, és a víz két községet teljesen körülzárt. A 13 938 ha ártér mentesítésére 1935-ben, Miskolc székhellyel alakult meg a társulat, amely a munkát 1939-ben elvégezte.144 A gazdasági válság idején a tiszai töltések utolsó bővítésére került sor. Az 1846-os méretek szerint épült védműveket 1876-ban, 1881-ben, 1895-ben megerősítették, Szolnok felett az 1919-es árvíznek megfelelően hajtottak végre bővítést, majd a munkát az 1932-es árvíz utáni építkezések zárták le. A töltések végleges méretei a következők lettek:

8. táblázat

Szolnok felett

Szeged felett

Koronaszélesség

4 m

5 m

Magasság a mértékadó árvízszint felett

1,5 m

1,5 m

Rézsű a víz felől

1:3

1:3

Rézsű a mentett oldalon

1:2

1:2

Padka szélessége

1,5 méterenként 4 m

2,5 méterenként 4 m

145

A töltések szelvényeinek bővítését a gazdasági válság mozdította előre. Már 1929-ben hozzájárult a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a tiszai társulatokat kölcsönnel segíti az építkezés megkezdésénél, azzal a feltétellel, hogy a munka nélkül maradt kubikusokat foglalkoztatják, és csak kézierőt alkalmaznak.146 1929-ben a tiszai társulatoknál 2158 kubikus dolgozott, és 137 főt foglalkoztattak a Hortobágy-Berettyó-csatornánál. Az állami támogatás nyomán a létszámot növelni lehetett.147 A gazdasági válság idején a munkanélküliek helyzetének javítása elsősorban politikai kérdés volt. A kormány a vízügyi építkezéseket tartotta az egyik fontos területnek, ahol a munkanélkülieket - a társulatok műszaki személyzetének irányítása mellett - el lehet helyezni. Bár az állami támogatás egy sor alföldi, és mint látni fogjuk dunántúli munkát is elmozdított a holtpontról, az 1929-1933 évi vízszabályozási munkák nem voltak problémamentesek. A kézierő alkalmazása miatt az épít68