Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
5. táblázat 1921 Megye neve Gabona Kukorica Burgonya Cukorrépa Dohány % Győr 47,23 12,17 6,17 1,21 0,02 Moson 48,29 15,80 4,08 1,67Sopron 52,39 6,06 5,38 3,62 0,02 Tolna 48,52 20,26 6,48 0,29 0,36 Bács-Bodrog 55,77 30,13 3,04 0,62 0,02 Csongrád 57,21 25,81 1,99 0,46 0,14 Heves 53,04 14,67 3,26 0,99 0,99 Jász-NagykunSzolnok 57,12 21,06 1,43 0,82 0,50 Szatmár 48,99 17,93 10,98 9,08 0,95 Bereg 52,98 15,81 9,20 0,05 0,83 Zemplén 56,25 13,48 5,09 1,89 0,55 Békés 50,32 26,85 0,99 1,11 0,31 Bihar 43,70 25,14 2,44 0,68 0,36 Szabolcs 42,19 14,78 15,32 0,78 2,13 Ung 40,13 13,23 20,18 0,57 Arad 45,53 38,71 0,69 0,62 0,68 Csanád 46,85 28,18 0,99 2,01 0,50 Torontál 52,83 28,01 1,42 2,69 0,08 Országosan 52,10 17,93 5,49 0,85 0,41 TOT Az 1920-as, 1930-as években azonban a mezőgazdasági termékek iránti igény kialakította a korszerűbb vetésszerkezetet. 1923 és 1938 között a kapások területe országosan 229 228 ha-ral, az ipari növényeké 18 660 ha-ral, a hüvelyeseké 31 978 ha-ral nőtt. Gyarapodott a gabona vetésterülete is, azonban 1938-ban ez csak az ösz- szes szántók 53,39%-át foglalta el.1'" A forrásadottságok nem teszik lehetővé a megyei arányok ösz- szehasonlítását, így a korábbi „vizes” megyék vetésszerkezetét az 1920-as, 1930-as években nem kísérhetjük nyomon. Az utolsó békeévek terményeredményeiből azonban arra következtethetünk, hogy a több munkát igénylő, de nagyobb jövedelmet biztosító növényi kultúrák e megyékben az országos átlagnál nagyobb szerepet kaptak. 63
