Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

vekre bármelyik munkánál szükség lehet, másrészt a kialakult rendszerben csak az engedélyezési és nem az időközben bekövetkezett változtatásokat is feltüntető kiviteli tervek maradnak meg.106 1940- ben HORVÁTH Sándor, a Komáromi Folyammérnöki Hivatal vezetője javaslatában a tervezéssel, építkezések irányításával, szakértői tevékenységgel kapcsolatos munkát kívánta egyszerűsíteni. Javasolta fénymásolók beállítását, az adminisztráció csökkentését, a szakszerű pénzkezelést.107 SERF Egyed javaslatában a kultúrmérnöki hivatalokban növelni kívánta a műszaki segédszemélyzet számát, hogy a mérnökök nem végezzenek mechanikus munkát. A kisebb vízhasználati társulatok számára közös műszaki és adminisztratív szerveket kívánt létrehozni, hogy a kultúrmérnöki hivatalok e munkától mentesítve legyenek. Tudományos kutatóintézet létrehozását javasolta, valamint kérte, hogy a magánmémökök nyújtsanak több segítséget a részlettervek kidolgozásában az állami alkalmazottaknak.108

1941-re készült el KAAS Albert összefoglalása a vízügyi igazgatás reformjáról, amelyben főként a társulatok ügyeivel foglalkozott.109 Problémát látott a csekély állami támogatásban, a vízrajzi viszonyokhoz nem igazodó árterekben, az állami és társulati munka kettős irányításában. Az elavult szervezetek helyett, az irányító mérnökök állami státusba vételével „vízigazgató egységeket” kívánt szervezni, ahol a vízrendezés és vízhasznosítás érdekeinek összehangolására, a kultúrmérnöki és a folyammérnöki feladatok végzésére egyaránt lehetőség lett volna.

50