Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
3. A szolgálat felépítése a két világháború között
rizték az üzemek és vállalatok szennyvíz elvezetését.78 Az Országos Halászati Felügyelőséget a két világháború között csak 1942-ben szervezték újjá. Addig a halászati igazgatással kapcsolatos feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium látta el. A két világháború között az egyes speciális feladatok ellátására öt szakhivatal jött létre, melyek szervezetét munkájuk értékelése során mutatjuk be: 1929-ben a Vízrajzi Intézet, 1937-ben az Országos Öntözésügyi Hivatal, 1942-ben a Vízierőügyi Hivatal, 1927- ben az Országos Közegészségügyi Intézet, 1940-ben pedig az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztosság. Mellettük még mindig fontos szerep jutott a vízszabályozó és vízhasznosító társulatoknak is, melyek száma az 1920 utáni időszakban csökkent. 1920-ban 33 vízszabályozó társulat ártere maradt teljes egészében Magyarországon, 16-ot a határ kettévágott, 30 az új államokba került. A 135 vízhasznosító társulatból csak 49 működött az ország területén. 1931-ben a Duna-völgyében 23, a Tisza-völgyben 29 vízszabályozó társulat volt, és mellettük 57 vízhasznosító működött.79 A szervezetek életét sem határozták meg a korábbiakhoz képest új szabályok. A felügyeletet teljes egészében a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok látták el, mivel a minisztérium egyre kevesebb gondot fordított e szervezetekre. Megnőtt a társulati autonómia. A testületek viszonylag kevés államsegélyt kaptak, így a minisztérium sem formálhatott jogot arra, hogy ügyeikbe beavatkozzék. A laza állami ellenőrzés következtében a testületekben a közérdekkel szemben az ártérbirtokosok akarata érvényesült. A nagybirtokosok szavazatainak száma a közgyűléseken a korábbinál is aránytalanabb volt. Például a Rábaszabályozó Társulatnál 1930-ban 415 érvényes szavazat közül 240-et tett ki az Eszterházyak szavazatainak száma.80 1931-ben a Nádorcsatorna Társulat közgyűlésén 323 érvényes szavazat volt, amelyből 89-et kaptak a Zichyek, és mindössze 45 volt a községi szavazat száma.81 Mivel a nagybirtokosok döntöttek valamennyi fontos kérdésben, a tagság többsége közömbös volt a társulati ügyekkel szemben. Gyakori volt a panasz, hogy a választmányi üléseken kevesen vettek részt, és a közgyűlések 46
