Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

kozott a lakossági vízellátás fontosabb kérdéseivel, majd 1935-től - az ipari vízigények növekedésével a vízellátás ügye az Iparügyi Minisztériumhoz került.

A vízellátás-csatornázás terén ezután is voltak a Belügyminisztériumnak, sőt bizonyos tekintetben a Kereskedelemügyi (1935-től Kereskedelem- és Közlekedésügyi) Minisztériumnak jogosítványai, sőt a társulati szivattyútelepek gépészeti berendezéseit is utóbbi főhatóságnál engedélyezték.42

3. 2. TERÜLETI HIVATALOK ÉS KIRENDELTSÉGEK ÚJ HELYZETBEN

A területi vízügyi feladatokat a két világháború között is a folyammérnöki, kultúrmérnöki hivatalok és kirendeltségek látták el. A folyammérnöki hivatalok száma 9-re csökkent, a felügyeletük alatt álló folyószakaszok hossza pedig 2192 km volt. E hivatalok főnökei - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - mint miniszteri megbízottak ellenőrizték az ármentesítő és belvízlevezető társulatok munkáját. Jelen voltak választmányi üléseiken, közgyűléseiken, továbbították a minisztériumba a szervezetek felsőbb jóváhagyást igénylő határozatait. Átvizsgálták a terveket, és ellenőrizték azok végrehajtását, sőt sokszor maguk is foglalkoztak tervezéssel.

1919-ben a Győr-Moson megyei folyammémöki teendők ellátására - Győr központtal - létrehozták a Komáromi Folyammémöki Hivatal Duna Jobbparti Kirendeltségét, amelynek helyén 1921-ben megkezdte működését a Győri Folyammérnöki Hivatal.1' 1922-ben megszervezték a Bajai Folyammérnöki Hivatalt is, így teljesült a budapesti személyzet régi kérése a feladatok megosztásáról. 1921. augusztus 1-jén a volt Szatmárnémeti Folyammérnöki Hivatal egy részén - Nyíregyháza székhellyel - új hivatalt létesítettek.44 1922— 1939 között a folyammémöki szervezet a következő volt:

1. A Győri Folyammérnöki Hivatal működési köre a Duna felső, Csehszlovákiával közös szakaszára, a Mosoni-Duna31