Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

2. A területi változások vízügyi következménye

lyók szabályozásán kívül ide tartozott a kétfelé osztott társulatok ügyeinek rendezése, a határ által metszett belvízcsatornák fenntartása is. A CRED hatásköre - szemben a CID-del — nem egyes folyószakaszokra, hanem a volt történeti Magyarország egészére, mint a Duna-medence egy részére terjedt ki. A CRED elnökét a Népszövetség nevezte ki, tagjai az egyes államok képviselői voltak. Az ülésekre az egyes tagállamok részletes, írásbeli jelentéseket küldtek a végzett és tervezett nagyobb vízügyi munkákról, az időközben kiadott törvényekről és rendeletekről. A felvetődő problémákat is az üléseken vitatták meg, és határozatot hoztak. A határozat ellen a Népszövetséghez lehetett fellebbezni. A CRED így bizonyos fokig felügyeletet gyakorolt Magyarország és az utódállamok vízügyei felett.

A hatáskörébe tartozó ügyek gyorsabb elintézése érdekében e szervezet is közös műszaki bizottságokat hozott létre. A románokkal alakult ilyen bizottság, mivel a társulatok munkája miatt itt sok probléma merült fel.

A háború után, az első években a külföldi vonatkozású ügyeket a központban részben az illetékes kerületi felügyelők intézték, részben pedig az esetenként megbízott, megfelelő nyelvismerettel és gyakorlattal rendelkező mérnökök látták el. 1926-tól állandó előadót rendszeresítettek, 1931-től pedig már két személy intézte e feladatokat.31 (A nemzetközi ügyek intézésében részt vettek: Szabó Nándor, Kun László, Lászlóffy Woldemár, Tőry Kálmán).

24