Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

2. A területi változások vízügyi következménye

2. Dombvidéki vízborítás 1022 612 ha

Összesen 4 875 833 ha = 48 758 km2

A történeti Magyarország területe: 288 049 km2, vízborítás: 17,23%.

Az 1920 utáni országhatárokat figyelembe véve a hajdani vízborítások, az elöntés veszélyének kitett területek legalább 10%-kal nagyobb területet foglaltak el, mint korábban. A 3 828 894 ha társulati ártérből 2 286 539 ha maradt Magyarországon, és a dombvidéki vizenyős területek mennyisége is meghaladta a 400 ezer ha-t. A pontosabb adatok megállapításához ebből az időszakból is rendelkezésre állnak a kultúrmérnöki jelentések, az egyre kevésbé megbízható társulati statisztikákból pedig 1931-ben SAJÓ Elemér23 készített összeállítást. Adatai szerint a vízszabályozó társulatok árterei: Duna völgyben:- országhatár - Ipoly torkolat:

211

896,93

ha- Ipoly torkolat - Dunapataj:

97

733,91

ha- Dunapataj - országhatár:

144

273,27

ha- Dráva, Mura:

233,65

ha

Tisza völgyben:- országhatár - Zsurk:

147

949,20

ha- Zsurk - Tiszafüred:

349

932,69

ha- Tiszafüred - Csongrád:

318

530,25

ha- Csongrád - országhatár:

81

430,20

ha- Körösök:

739

071,12

ha

Összesen:

2 091

051,22

ha

A vízhasználati társulatok árterei:- Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Nógrád-Hont, Bács-Bodrog megye:

91 979,76 ha- Szabolcs-Ung, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Hajdú, Bihar megye:

27 589,39 ha- Győr-Moson-Pozsony, Komárom-Esztergom megye:

3 331,08 ha- Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád-AradTorontál megye: 8 809,92 ha

18