Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
nisztériumokra kötelező határozatokat hozhatott, a minisztériumok döntéseit felülvizsgálhatta. A tanács funkcionális jellegű főhatósági jogkört gyakorolhatott volna, azonban sem a tárcaszintű, sem a helyi vízgazdálkodási feladatokba nem volt beleszólása. Döntései kizárólag elvi jellegűek voltak. A vízügyi feladatok Földművelésügyi-, illetőleg Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közti megosztásának megfelelően a területi szerveknél is különválasztották a funkciókat: kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalokat, valamint árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalokat hoztak létre. A kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok megszervezéséről a 18.065/1951. ((VI. 20.) FM rendelkezés intézkedett. A volt vízgazdálkodási körzetek helyén 11 kultúrmérnöki és belvízrendező hivatal alakult. Feladatuk a kultúrmérnöki műszaki szolgálat ellátása, a belvízlevezetési munkák irányítása, az első fokú államigazgatási teendők intézése volt. A vízjogi engedélyezési eljárást a 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet állapította meg.326 A hivatalok felett az ellenőrzést kultúrmérnöki, belvízlevezetési, öntözési ügyekben a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolta, és ez döntött szervezeti, személyi kérdésekben. A kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok azonban - engedélyezési feladataik ellátása során - foglalkoztak vízellátási, csatornázási és vízerő ügyekkel is. E területeken annyi felettesük volt, ahány minisztérium ezekben az ügyekben másodfokon intézkedhetett. Kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalokat szerveztek Nyíregyházán, Szolnokon, Győrött, Szombathelyen, Gyulán, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Budapesten, Székesfehérvárott. A volt vízgazdálkodási körzetek és az új hivatalok illetékességi területe között nem volt lényeges különbség, a szakaszmérnökségek helyén pedig rendszerint kirendeltségeket szerveztek. Ezek száma azonban kisebb volt, mint a szakaszmérnökségeké. Nem szerveztek kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalt a kecskeméti vízgazdálkodási körzet helyén, amelynek területét a budapestihez csatolták. A hivataloknál a vezetők személyét illetően erősek voltak a régi hagyományok. A vízjogi engedélyezés, a kul122
