Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
kimondta, hogy „A vizek a nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak.” A rendelkezés azt is magával hozta, hogy a különféle vízimunkálatokat ezentúl az állam pénzén kellett elvégezni, amihez a szervezet központosítására, elvileg az egységes irányítás megteremtésére volt szükség. E célból határozták el az Országos Vízgazdálkodási Hivatal létesítését. Az idézett kormányrendelet intézkedése szerint a hivatal élén az elnök és két főtitkár állt. Mindhármukat a köztársasági elnök nevezte ki, és munkájuk során a Földművelésügyi Minisztériumnak, bizonyos kérdésekben a Közlekedés- ügyi Minisztériumnak voltak alárendelve.299 A folyammérnöki és kultúrmérnöki feladatokon kívül a hivatal hatáskörébe rendelték a társulati árvíz- és belvízvédelem, az eddig nem állami kezelésbe tartozó folyók szabályozása, a helyi vízkárelhárítás, a vízhasználati tevékenység, a közérdekű talajvédelmi munkák ellátása, mesterséges víziutak létesítése és a vízerőhasznosítás teendőit is.300 A megszűnt vízitársulatok vagyonát - kártérítés nélkül - az állam vette át, és a hátralévő járadékot az érdekeltektől közadó formájában szedte be.301 A volt társulati alkalmazottak nagy részét állami szolgálatba vették. A kormányrendelet intézkedett az Országos Ontözésügyi Hivatal, végrehajtási utasítása a Vízrajzi Intézet, a Vízierőügyi és Folyócsatornázási Hivatal megszüntetéséről, amelyek feladatait az Országos Vízgazdálkodási Hivatal egyes szervezeti egységei végezték tovább. Az említett végrehajtási utasítás a 207.760/1948. (VIII. 3) FM számú rendeletben látott napvilágot.302 Az utasítás meghatározta az Országos Vízgazdálkodási Hivatal és területi szervei feladatkörét. A hivatal elnöke másodfokon döntött a vízügyi közigazgatásügyi ügyekben, végrehajtotta az állami vízügyi feladatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, gondoskodott a létesítmények fenntartásáról. Irányította és ellenőrizte a területi szervek működését. 1948. december 31-én az Országos Vízgazdálkodási Hivatal hét szervezeti egységre tagolódott: elnöki és költségvetési, terv- és üzemgazdasági, vízrajzi, kultúrmérnöki, ár- és belvízvédelmi, fo